F R I S S
2 4 Ó R A


2018.02.17 15:09:56
2018.02.17 14:56:38
2018.02.17 15:04:25
2018.02.17 14:47:56
2018.02.17 14:45:01
2018.02.17 14:42:13
2018.02.17 15:06:22
2018.02.17 02:01:20
2018.02.17 01:13:47
2018.02.17 01:06:22
2018.02.16 23:45:27
2018.02.16 23:17:08
2018.02.16 23:13:48
2018.02.16 23:09:42
2018.02.16 23:00:10
2018.02.16 22:55:45
Megérkeztek az első külföldi felhasználók
Megérkeztek az első külföldi felhasználók
Megérkeztek az első külföldi felhasználók, egy svájci és egy görög kutatócsoport az ELI-APLPS-ba, a szegedi lézeres kutatóintézetbe - jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke hétfőn a helyszínen. Pálinkás József sajtótájékoztatóján elmondta, a 2009-ben elindított tudományos beruházás határidőre, a költségkereten belül a tervezett paramétereknek megfelelően elkészült. Az ELI-ALPS mintegy 80 milliárd forintból, részben az unió strukturális alapjaiból, részben hazai forrásokból épült föl, és a rövid impulzusú lézerekkel folytatott kutatások egyik központja lesz a világon - hangsúlyozta az akadémikus.

Az intézet rendelkezésére áll a világ minden részéről érkező kutatói közösségnek, nemcsak a fizika, hanem a biológiai, a kémia, orvos- és anyagtudományok területén is. A kutatóintézetben felhasználói berendezések működnek, melyek feladata, hogy stabilan biztosítsa a feltételeket a lézerfizikát használó kísérletekhez - mondta az elnök.

Pálinkás József kifejtette, a cél, hogy a központ szolgáltatásait a lehető legjobban ki tudják használni. Az NKFIH egymilliárd forintos kerettel pályázatot ír ki magyarországi kutatócsoport számára, hogy a szegedi intézetben folyó kutatások finanszírozására - tette hozzá.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly októberben megérkezett az első három lézerberendezés Szegedre, melyek a beüzemelést és a teszteket követően már élesben működnek.

Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója hangsúlyozta, az első eredmények azt mutatják, hogy a berendezések nemcsak tesztkörülmények között működnek jó, hanem valóban a világ tudományának élvonalába tartozó kísérletek elvégzésére alkalmasak.

Az intézet munkatársai egységes csapatként magas színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani. Ahhoz további fejlesztésekre vannak szükségek, hogy a terveknek megfelelően évente 80-90 kutatócsoportot ki tudjanak szolgálni.

Hans Jakob Wörner, a zürichi műszaki egyetem professzora vezetésével a szegedi kutatóintézet nagy ismétlési frekvenciájú lézerével nemesgázokban előállították az első magasharmonikus spektrumot. E magas frekvenciájú impulzusok segítségével folyadék állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatok vizsgálhatók.

Egy görög kutatócsoport a szegedi szakemberekkel együttműködve az intézet középinfravörös lézerével keltettek magasharmonikusokat kristályokban. A folyamat kvantummechanikai aspektusainak vizsgálatában a keltést követően fotonstatisztikát mérnek a meghajtó lézer terében. A projekt két kutatási területet egyesít: az erősterű fizikát és a kvantumoptikát.

  
Forrás: MTI / Fotó: Rosta Tibor
24 Ó R A

2018.02.17 15:09:56
2018.02.17 14:56:38
2018.02.17 15:04:25
2018.02.17 14:47:56
2018.02.17 14:45:01
2018.02.17 14:42:13
2018.02.17 15:06:22
2018.02.17 02:01:20
2018.02.17 01:13:47
2018.02.17 01:06:22
2018.02.16 23:45:27
2018.02.16 23:17:08
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu