F R I S S
2 4 Ó R A


2018.06.21 08:58:41
2018.06.21 08:55:03
2018.06.21 08:50:46
2018.06.21 08:46:53
2018.06.21 08:31:51
2018.06.20 16:27:22
2018.06.20 16:24:08
2018.06.20 16:21:48
2018.06.20 16:18:22
2018.06.20 16:16:41
2018.06.20 16:07:31
2018.06.20 16:00:36
2018.06.20 15:57:58
2018.06.20 06:34:59
2018.06.20 06:27:56
2018.06.20 06:23:10
A bevándorlók városrészei veszélyt jelentenek a társadalomra
A bevándorlók városrészei veszélyt jelentenek a társadalomra
A Migrációkutató Intézet szerint a bevándorlók által lakott városrészek komoly veszélyt jelentenek a többségi társadalomra, ezek az integráció elsődleges akadályozói, a bűnözés és a radikalizálódás központjai.

Az intézet A no-go zónák valósága címmel készített elemzésében kiemelte: e területek - elnevezésüktől függetlenül - olyan "társadalmi, gazdasági és biztonsági kihívást jelentenek, amelyek együttes jelenléte a tömeges bevándorlás következménye, és a többségi társadalom szétzilálását eredményezi".

A Migrációkutató Intézet legutóbbi angol nyelvű elemzésében az úgynevezett no-go zónák jelenségét vizsgálta. A kutatók vizsgálatai alapján ezeknek három alapvető jellemzőjük van: a közigazgatás és az állami jogrend érvényesítésének gyengesége vagy hiánya; a befogadó társadalom normáinak elutasítása vagy csak minimális alkalmazása; a "lakosság összetételének többségében bevándorló jellege".

Az intézet kiemelte: a rendőrségi források Svédországban és Franciaországban több száz olyan területet határoztak meg, amelyeket a rendvédelmi szervek egyáltalán nem vagy csak részlegesen tudnak ellenőrizni. Ezeknek a zónáknak a létezését napjainkban már egyre nehezebb megkérdőjelezni, hiszen "a helyi lakosok és az útikönyvek egyaránt figyelmeztetnek a veszélyességükre" - írták.

Konkrét példaként kiemelték, hogy a svéd rendőrség 61 kiemelt figyelmet igénylő területet azonosított "veszélyeztetett", "magas kockázatú" és "különösen sérülékeny" megnevezést használva. Az intézet elemzése szerint a "különösen veszélyeztetett" területek száma Svédországban 2015 és 2017 között 15-ről 23-ra nőtt. A svéd rendőrség szerint e területeken ötezer bűnöző és kétszáz bűnözői hálózat működik.

Franciaországban már 1996-ban mintegy 750 fokozott figyelmet követelő városrészt tartottak számon - írta a Migrációkutató Intézet, megjegyezve: a francia kormány olyan megoldásokkal próbálkozott, amelyek "eddig sorra kudarcot vallottak".

Az intézet szerint ki kell mondani: "léteznek olyan területek, ahol az állampolgárok többsége nem élhet,vagy oda nem léphet be, illetve ahol nem érvényesek a többségi társadalom normái". Ha a "lakosok zöme békés" is, ezek a területek a "bűnözés és a radikalizálódás melegágyai, hatalmas terhet rónak a szociális ellátórendszerre és a biztonsági szervekre, valamint állandó veszélyt jelentenek a zavargások és a terrorizmus miatt" - fejtették ki az elemzésben, kiemelve: az iszlamisták arányának növekedése is "megkérdőjelezhetetlen" tény, elsősorban a fiatalok körében.

Az intézet szerint a kezelhetetlen helyzet "alapjaiban rengeti meg" a társadalmi kohéziót, mivel a no-go zónák szomszédságában élő alsó középosztály egyre jobban eltávolodik a középosztály tehetősebb rétegeitől, míg az "őshonos alsó középosztály" és a bevándorlók közötti feszültség egyre erőteljesebbé válik. Ilyen értelemben tehát kétszeres szegregáció valósul meg - következtetett a Migrációkutató Intézet.

  
Forrás: MTI
24 Ó R A

2018.06.21 08:58:41
2018.06.21 08:55:03
2018.06.21 08:50:46
2018.06.21 08:46:53
2018.06.21 08:31:51
2018.06.20 16:27:22
2018.06.20 16:24:08
2018.06.20 16:21:48
2018.06.20 16:18:22
2018.06.20 16:16:41
2018.06.20 16:07:31
2018.06.20 16:00:36
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu