F R I S S
2 4 Ó R A


2018.06.18 14:00:25
2018.06.18 13:53:56
2018.06.18 13:49:35
2018.06.18 13:46:56
2018.06.18 13:42:23
2018.06.18 13:34:33
2018.06.17 16:13:55
2018.06.17 16:06:49
2018.06.17 06:26:56
2018.06.17 06:21:45
2018.06.17 06:13:30
2018.06.17 06:10:57
2018.06.16 14:36:40
2018.06.16 14:33:16
2018.06.15 21:58:34
2018.06.15 11:11:15
Közép-Európának együttesen kell képviselnie szabadságtörekvéseit
Közép-Európának együttesen kell képviselnie szabadságtörekvéseit
Ha a 21. századi világpolitikában Közép-Európa nem akar gyengének bizonyulni, ha egyenrangú szereplője kíván lenni az európai jövő alakításának, akkor szabadságtörekvéseinket együttesen kell képviselnünk - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

A házelnök a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a Kelet- és Közép-Európa Kutatásáért és Képzéséért Alapítvány által Visegrád - Közös emlékezet? 1956-1968-1981 címmel rendezett nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében kijelentette: Közép-Európa 20. század második felében lezajlott rendszerellenes szabadságharcainak egész Európa számára is van érvényes üzenetük. "A valóság tagadására és a nemzeti önrendelkezés igényének elfojtására épülő politikai berendezkedések tartósan nem életképesek, mert nem lehet a népeket hosszú ideig a hazugság elfogadására és a nemzeti önazonosság feladására kényszeríteni, mert az ilyen élet nem emberhez méltó" - fogalmazott. Kövér László kifejtette: a történelmi sorsközösség nekünk, magyaroknak, lengyeleknek, cseheknek és szlovákoknak, azaz a visegrádi népek nemzeteinek évszázadok óta megadatik. Ez az egyre pontosabban felismert és tudatosuló sorsközösség mindannyiunkat megkülönböztet Európában, és együttműködésünk fennmaradása és erősödése esetén mindannyiunk érdekérvényesítési erejét gyarapíthatja - mutatott rá. Hozzátette: nem véletlen, hogy Európán belül és kívül egyaránt vannak, akik ellenérdekeltek a térség népeinek együttműködésében. A házelnök felidézte: nem volt ez másként a 20. század második felében sem, akkor is léteztek Európán belüli és kívüli politikai erők, amelyek abban voltak érdekeltek, hogy Közép-Európa országai ne adhassák össze erejüket, ne teremthessenek alternatívát azzal az uralmi szerkezettel szemben, amelyet 1947 után kétpólusú világrendnek neveztek. Emlékeztetett: 1956-ban, 1968-ban, 1980-ban és 1981-ben Közép-Európa nemzetei három kísérletet tettek arra, hogy kitörjenek ebből a rendszerből, hogy "életüket az ideológiák helyett ismét a valóságra alapozva szervezhessék újra, a nemzeti öntudatuk, önbecsülésük és önrendelkezésük szerint". Kövér László úgy vélte, e fordulópontok a mai közép-európai politikai osztálynak is izgalmas kérdést jelentenek, mert felvetődik, hogy történelmileg lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni, azaz az előttünk álló időkben "ismét eluralhatja-e életünket az idegen fegyverek árnyékában szárba szökkenő valóságtagadó ideológia és a nemzeti elvet tagadó internacionalizmus" vagy talán szupranacionalizmus. Az Országgyűlés elnöke kijelentette: a történelem nem ért véget, a 20. századi régi uralmi ideológiákat, nyelvezeteket és technikákat újak váltják fel, a kétpólusú világrend realitását az egypólusú világrend víziója váltja fel, a "nemzetközi békeharc" nyomába a "terrorellenes nemzetközi harc" lép, az "osztályharcból" "korrupció elleni harc" lesz, a marxista dialektika pedig átadja helyét a politikai korrektségnek. De a lényeg a nemzetközi politikában ugyanaz marad: törekvés arra, hogy az erősek maguk alá rendeljék a gyengébbeket - magyarázta. Úgy látja, ezért ha a 21. századi világpolitikában Közép-Európa nem akar gyengének bizonyulni, ha nem elégszik meg azzal a komfortfokozat-emelkedéssel, amelyet "egy keleti birodalom nyugati határvidékéből a transzatlanti birodalom keleti perifériájává történő előrelépés" hozott magával, ha egyenrangú szereplője kíván lenni az európai jövő alakításának, akkor szabadság-törekvéseinket együttesen kell képviselnünk. Joanna Urbanska, a Lengyel Intézet igazgatója elmondta: a függetlenségért folytatott küzdelem egy váltófutáshoz hasonló, amelyben a lengyelek több generációja vett részt. A korábbi példaképek nélkül lehetetlen lett volna a kommunizmus elleni küzdelmet folytatni - vélekedett. Lucie Orbók, a Cseh Centrum igazgatója közölte: a V4-es országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) mérföldköveit vizsgálhatják most meg, azt, hogy annak idején miért alakultak ki a szabadságért küzdő mozgalmak. Sipos Ildikó, a Szlovák Intézet igazgatója kifejtette: 1968 üzenete a szabadságról ma is aktuális, bár az az európai világ, amelyben ma élünk, nem hasonlítható össze a korábbi időszakokkal, hiszen most megvan az szabadság, amelyre annyira vágytunk. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a legfontosabb feladat megmutatni közös szabadságküzdelmeinket, a közös történelmi gyökereinkben rejlő erőnket a fiatal generációknak és Nyugat-Európának egyaránt.

  
Forrás: MTI / Fotó: Mohai Balázs
24 Ó R A

2018.06.18 14:00:25
2018.06.18 13:53:56
2018.06.18 13:49:35
2018.06.18 13:46:56
2018.06.18 13:42:23
2018.06.18 13:34:33
2018.06.17 16:13:55
2018.06.17 16:06:49
2018.06.17 06:26:56
2018.06.17 06:21:45
2018.06.17 06:13:30
2018.06.17 06:10:57
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu