F R I S S
2 4 Ó R A


2018.08.14 22:45:03
2018.08.14 23:24:24
2018.08.14 22:25:12
2018.08.14 22:20:31
2018.08.14 22:16:50
2018.08.14 22:09:52
2018.08.14 22:05:42
2018.08.14 21:55:44
2018.08.14 21:43:10
2018.08.14 21:36:34
2018.08.14 21:31:52
2018.08.14 21:23:43
2018.08.14 21:19:37
2018.08.14 21:16:57
2018.08.14 21:14:45
2018.08.14 21:11:32
Elkezdődött a kérészrajzás a Tisza alsó szakaszán
Elkezdődött a kérészrajzás a Tisza alsó szakaszán
A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza alsó szakaszán, a napnyugta előtti órákban Szeged és az országhatár közötti részen több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda).

A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.

A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak és a madarak sem akarnak kimaradni a lakomából.

A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.

A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.

  
Forrás: MTI
24 Ó R A

2018.08.14 22:45:03
2018.08.14 23:24:24
2018.08.14 22:25:12
2018.08.14 22:20:31
2018.08.14 22:16:50
2018.08.14 22:09:52
2018.08.14 22:05:42
2018.08.14 21:55:44
2018.08.14 21:43:10
2018.08.14 21:36:34
2018.08.14 21:31:52
2018.08.14 21:23:43
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu