F R I S S
2 4 Ó R A


2019.01.18 09:46:14
2019.01.18 09:37:15
2019.01.18 09:25:30
2019.01.17 07:33:18
2019.01.17 07:28:46
2019.01.17 07:24:44
2019.01.17 07:18:13
2019.01.16 14:02:25
2019.01.16 13:54:55
2019.01.16 13:51:29
2019.01.16 13:39:59
2019.01.16 13:37:29
2019.01.16 13:35:19
2019.01.16 13:33:18
2019.01.16 13:25:41
2019.01.16 13:23:06
Elkezdődött a kérészrajzás a Tisza alsó szakaszán
Elkezdődött a kérészrajzás a Tisza alsó szakaszán
A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza alsó szakaszán, a napnyugta előtti órákban Szeged és az országhatár közötti részen több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda).

A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.

A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak és a madarak sem akarnak kimaradni a lakomából.

A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.

A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.

  
Forrás: MTI
24 Ó R A

2019.01.18 09:46:14
2019.01.18 09:37:15
2019.01.18 09:25:30
2019.01.17 07:33:18
2019.01.17 07:28:46
2019.01.17 07:24:44
2019.01.17 07:18:13
2019.01.16 14:02:25
2019.01.16 13:54:55
2019.01.16 13:51:29
2019.01.16 13:39:59
2019.01.16 13:37:29
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu