F R I S S
2 4 Ó R A


2018.10.22 09:11:23
2018.10.22 08:53:01
2018.10.21 22:19:00
2018.10.21 12:38:22
2018.10.21 10:44:42
2018.10.21 10:21:55
2018.10.21 10:18:10
2018.10.21 10:15:06
2018.10.21 09:13:42
2018.10.21 08:59:57
2018.10.20 10:24:00
2018.10.20 10:19:12
2018.10.20 10:14:29
2018.10.20 09:43:40
2018.10.20 09:36:37
2018.10.20 09:34:34
Európa legrégebbi faszerkezetes kútjára bukkantak Tiszakürt határában
Európa legrégebbi faszerkezetes kútjára bukkantak Tiszakürt határában
Európa eddigi legrégebbi - a Kr.e. 5600-5400-ból, azaz a középső újkőkor elejéről származó - faszerkezetes kútjára bukkantak Tiszakürt határában a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei.

Mali Péter elmondta: a három hektáros területen zajló feltárás jövő héten ér véget. A két méter kilencven centiméter mély kút alján egy jó állapotban fennmaradt ácsolt faszerkezetre bukkantak, a deszkák valamint azok összeillesztése is megmaradt - közölte.

A kút belsejében tizenhárom láda leletanyagot találtak, amelynek kilencven százaléka kerámia, tört fülű vízhúzáshoz használt edény - számolt be. Kiemelte: az ilyen leletek nagyon ritkák ezen a területen, de a kutat igazán fontossá a kora teszi. A Kr.e. 5600-5400-ból származó kutat időben a Sajószentpéteren feltárt bödönkút, azt pedig egy németországi lelet követi.

A régész kitért arra is, hogy a kút faanyagát a lehetőségeik szerint kiemelték, jelenleg a Damjanich János Múzeum restaurátor műhelyében található, ahol konzerválás és a korát biztossá tevő természettudományos vizsgálatok következnek. Mali Péter beszélt arról is, hogy egy hét- és félezer éves neolit, azaz újkőkori település feltárásán dolgoznak az M44-es út nyomvonalán Tiszakürt határában a szolnoki Damjanich János Múzeum szakemberei.

Az eddig kiásott tizennégy, egyenként több mint százhatvan négyzetméter alapterületű házával az Alföld egyik legnagyobb középső újkőkori településére bukkantak a területen - mondta, hozzátéve: az ott élő népesség az úgynevezett alföldi vonaldíszes kerámiával jelzett kultúrához tartozott. A kor lakhelyei általában két-három házból álltak, az Alföldön ritkák voltak a nagyobb falvak - jegyezte meg.

A település eredetileg egy magas parton állt, az erózió húsz-harminc centiméter vastagságban elpusztította az eredeti felszínt. Egyedül a házak között talált műhelyben sikerült egy kemence maradványaira bukkanni - jegyezte meg.

Érdekességként említette, hogy az ott élők nem temetőben, hanem a házak között helyzték el a halottaikat, akik a talajpusztulás miatt ma húsz-harminc centiméterrel a felszín alatt nyugszanak.

A régész elmondta, hogy a kilenc feltárt, érintetlen sírban az újkőkori szokásnak köszönhetően ritkán találnak sírmellékleteket. Ezzel szemben az egyik sír lakójának ruházatára utalnak a rajta talált, kőből készült gombok és néhány halott arcát eredetileg okkerrel vörösre festették, ami szintén kőkori szokás - tájékoztatott.

Mali Péter arról is beszámolt, hogy a települést erős védelmi rendszer övezte, amit négyszáz méter hosszan sikerült is feltárni. A falut körülvevő árok belső oldalán ásott cölöpökből álló palánk védte a település lakóit, ami szintén ritkának számít az Alföldön - jegyezte meg.

  
Forrás: MTI / Fotó: Mészáros János
24 Ó R A

2018.10.22 09:11:23
2018.10.22 08:53:01
2018.10.21 22:19:00
2018.10.21 12:38:22
2018.10.21 10:44:42
2018.10.21 10:21:55
2018.10.21 10:18:10
2018.10.21 10:15:06
2018.10.21 09:13:42
2018.10.21 08:59:57
2018.10.20 10:24:00
2018.10.20 10:19:12
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu