F R I S S
2 4 Ó R A


2018.11.17 16:17:01
2018.11.17 16:14:55
2018.11.17 16:12:56
2018.11.17 14:03:39
2018.11.17 13:57:58
2018.11.17 13:50:31
2018.11.17 13:47:12
2018.11.17 13:45:18
2018.11.17 13:41:47
2018.11.17 13:39:32
2018.11.17 13:33:32
2018.11.17 13:31:43
2018.11.16 08:54:03
2018.11.15 15:04:27
2018.11.15 14:54:52
2018.11.15 14:52:14
Munka – Nemzetközi kiállítás az art quarter budapestben
Munka – Nemzetközi kiállítás az art quarter budapestben
Míg a szovjetek az éjszakát akarták megszüntetni, hogy mindig lehessen dolgozni, az amerikaiak inkább egy belülről világító, személyes interfészt terveztek.

A Marx születésének 200. évfordulójára rendezett nemzetközi kiállítás az art quarter budapestben október 25. és november 25. között történeti rekonstrukciókkal, művészeti projektekkel és kutatásalapú kísérletekkel tekinti át a munka ösztönzőit a tömegtársadalmi vízióktól az egyre egyéniesülő taktikákig.

A munka nem antropológiai állandó. Aki dolgozik, annak az érzékei is csak a közvetlen munkakörnyezetét ismerik. Az érzékek demokratizálása, a szükségtől való eloldozás és a szabadidő kiterjesztése ezért válhatott emancipatorikus programmá. A Munka (Marx 200) című kiállítás 7 témába – Alvás, Álom, Divat, Hang, Játék, Gondoskodás, Kommunikáció – rendezve nyújt áttekintést a munka érzéki ösztönzőinek történetileg változó formáiról.

A projektekben a marx-i hagyományban központi fogalom, a „tudat” kialakulását és elnyomását befolyásolásó tényezők kerülnek előtérbe. A „tudat” az egyre technicizáltabb munkaelméletek, a tudás- és információ alapú társadalomkép, valamint a ma meghatározó neurológiai tudományok fordításában egyre inkább az „emberi agyat” is jelenti, mint a társadalmi, politikai és „tudattorzító” innovációk színterét.

A természetes ingerekről való leválasztással – a napszakokhoz kötődő tevékenységeket egymástól eloldozó időrezsim kialakulásával – a munka tudományos menedzsmentje került előtérbe. Az egyes érzékszervek mesterséges túlmeghatározása különböző pszichotechnikák kialakulását eredményezte a termelékenység fokozására, később pedig elválasztásukkal az élő munka technológia általi kiszorításra.

A kiállításon különböző biopolitikai gyakorlatok jelennek meg a szovjet- (Konstantin Melnikov) és amerikai típusú munkaszervezési modellektől (Muzak Corporation) a poszt-indusztriális szolgáltatói iparon (Sam Kidel) keresztül napjaink digitális munkahelyéig és okos otthonáig (Lauren McCarthy). A jövő feltalálását a blockchain-alapú hálózatos munkamegosztásról spekuláló projektek (Jelena Viskovic & Yin Aiwen) és a munkanélküliséget szülő, kapitalizmust meghaladó „teljesen automatizált luxus kommunizmus” brit szélsőbaloldali futurista elképzelései (Novara Media) képviselik.

  
Forrás: fms online
24 Ó R A

2018.11.17 16:17:01
2018.11.17 16:14:55
2018.11.17 16:12:56
2018.11.17 14:03:39
2018.11.17 13:57:58
2018.11.17 13:50:31
2018.11.17 13:47:12
2018.11.17 13:45:18
2018.11.17 13:41:47
2018.11.17 13:39:32
2018.11.17 13:33:32
2018.11.17 13:31:43
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu