F R I S S
2 4 Ó R A


2019.03.25 08:03:30
2019.03.25 07:17:01
2019.03.25 07:06:30
2019.03.25 07:02:50
2019.03.25 07:00:26
2019.03.25 06:37:33
2019.03.24 08:02:12
2019.03.24 07:55:39
2019.03.24 07:29:47
2019.03.24 07:24:16
2019.03.24 07:21:39
2019.03.24 07:19:56
2019.03.24 07:14:24
2019.03.24 06:40:56
2019.03.24 06:36:48
2019.03.24 06:34:01
Május 1-jére haragos felvonulást szervez az MKKSZ
Május 1-jére haragos felvonulást szervez az MKKSZ
Felvonulást szervez május 1-jére a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) - jelentette be a szakszervezet elnöke csütörtökön a fővárosi Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón.

Boros Péterné elmondta: országszerte 7500-an vesznek részt az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatás kormánytisztviselői körében meghirdetett csütörtöki sztrájkjukban. Közölte: a legtöbben az önkormányzati dolgozók közül sztrájkolnak, kevesebben csatlakoztak a központi közigazgatásban dolgozók közül.

Mint mondta, az önkormányzati dolgozók hatodik alkalommal sztrájkolnak a megbecsülésért, méltóbb megélhetésért. Bár 11 év után a kormányzat most 17 ezer munkavállalónak biztosít átlagosan 20 százalékos béremelést, ebben az időszakban a reálkereset-veszteség 50 százalékos volt, így a szakszervezet szeretné elérni, hogy a béremelés mértéke ezt a veszteséget egyenlítse ki - fűzte hozzá.

Emlékeztetett: Európa legnehezebben teljesíthető sztrájktörvénye a magyar, mert csak ott lehet sztrájkot tartani, ahol van szakszervezet, és ahol előzetesen a munkavállalók fele csatlakozott a sztrájkhoz. Visszafogta a sztrájkvállalást a közelgő önkormányzati választás politikai súlya is - tette hozzá.

Boros Péterné szerint a kormányzati igazgatásban dolgozók vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Jelezte: a felsővezetők bére jelentősen nőtt, ezért követelik, hogy a megyei és járási kormánytisztviselőknél is folytatódjon a béremelés, mert jelenleg a több munkáért kevesebb fizetés elve valósul meg, ami elfogadhatatlan.

Sérelmezte, hogy a Miniszterelnökség nem tárgyalt a szakszervezettel, a szakszervezet nem plakátolhatott a hivatalokban, az informatikai rendszerben letiltották a szakszervezete üzeneteit, ezért követelik a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását.

A sztrájkkal a munkavállalók és a munkabeszüntetéssel szolidáris dolgozók kifejezték akaratukat, hogy támogatják a szakszervezet 12 pontos sztrájkkövetelését, a szakszervezetnek pedig ezek után az a dolga, hogy "a teljesítésig vigyék ezt az akaratot" - jelentette ki. Ezért felhívta a munkavállalókat, mutassák meg május 1-jén, hogy ők az ország hajtóereje. Az MKKSZ "haragos felvonulást szervez május 1-jére", hogy kifejezzék elégedetlenségüket a dolgozók.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmondta: a PDSZ volt az egyetlen szakszervezet, amely szolidaritási sztrájkot hirdetett csütörtökre. Mint mondta, 60 tankerületből négyben sikerült megkötni a megállapodást az elégséges szolgáltatásról, a munkáltató azonban reggel ellehetetlenítette a sztrájkot, ez pedig elfogadhatatlan jogsértés.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a versenyszféra munkavállalói nevében szolidaritásáról biztosította a közszolgálati dolgozókat, mint mondta, jelenleg a kormány a legrosszabb munkáltató. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy négy tankerületben megakadályozták a pedagógusok szolidaritási sztrájkját, és úgy vélte, ez munkavállalói alapjogokat sért. A sztrájk joga nemzetközi egyezményben biztosított alapjog - jegyezte meg.

Felszólalt a sajtótájékoztatón a 40 tagszervezetet összefogó Független Szakszervezetek Európai Szövetségének (CESI) főtitkára, Klaus Heeger is, aki az 5 millió munkavállalójuk nevében szolidaritásáról biztosította a sztrájkolókat. Mint mondta, a közszolgálati dolgozók az egész társadalom, a közjó érdekében dolgoznak. Jelezte: a testület jövő heti ülésén határozatot fogadnak el a magyarországi helyzet kapcsán, ebben támogatják az MKKSZ követeléseit.

Boros Péterné szólt arról is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárgyalt a Szociális Ágazatban Dolgozók (SZÁD) képviselőivel, és megállapodtak abban, hogy a tárca április végéig megteremti a szociális ágazati kollektív szerződés megkötésének feltételeit, és megállapodtak a bérfelzárkóztatási programban is, hogy az egészségüggyel szinkronban növelik a kereseteket a szociális ágazatban. A SZÁD ezért elállt a csütörtöki sztrájktól. Köves Ferenc, a SZÁD elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, a következő feladatuk, hogy tartalommal töltsék meg a kormányzat ígéreteit.

Az MKKSZ január elején hirdette meg sztrájkköveteléseit. Követelik az azonnali béremelést, az elvett öt nap szabadság visszaadását, a rugalmas munkaidő visszaállítását, azt, hogy az ebédszünet legyen újra a munkaidő része. Követelik továbbá a munkaévek és tapasztalat elismerését, a szakszervezeti jogok visszaadását, a korkedvezményes nyugdíjat, a munkáltatói önkény megszüntetését, azt, hogy ne vegyék el a munkát vállaló szakemberek nyugdíját, hogy legyen újra a közigazgatás napja július 1-je, valamint, hogy állítsanak fel egy nemzeti munkaügyi kerekasztalt.

  
Forrás: MTI / Fotó: Bruzák Noémi
24 Ó R A

2019.03.25 08:03:30
2019.03.25 07:17:01
2019.03.25 07:06:30
2019.03.25 07:02:50
2019.03.25 07:00:26
2019.03.25 06:37:33
2019.03.24 08:02:12
2019.03.24 07:55:39
2019.03.24 07:29:47
2019.03.24 07:24:16
2019.03.24 07:21:39
2019.03.24 07:19:56
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu