F R I S S
2 4 Ó R A


2019.03.25 08:03:30
2019.03.25 07:17:01
2019.03.25 07:06:30
2019.03.25 07:02:50
2019.03.25 07:00:26
2019.03.25 06:37:33
2019.03.24 08:02:12
2019.03.24 07:55:39
2019.03.24 07:29:47
2019.03.24 07:24:16
2019.03.24 07:21:39
2019.03.24 07:19:56
2019.03.24 07:14:24
2019.03.24 06:40:56
2019.03.24 06:36:48
2019.03.24 06:34:01
Mint 1848-ban, ma is együtt kell megvédenünk szabadságunkat
Mint 1848-ban, ma is együtt kell megvédenünk szabadságunkat
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyarságnak, akárcsak 1848-ban, ma is összefogva kell megvédenie szabadságát. Szijjártó Péter Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékműve mellett beszélt erről csütörtökön, a nemzeti ünnep alkalmából tartott

A múlt felidézése nagy lehetőség annak megmutatására, hogy a magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa - közölte Szijjártó Péter.

Az 1848-as forradalom nem kizárólag történelem, hanem a "szívünk, gerincünk". Az akkori forradalmárok a maguk jövőjét, a most élők jelenét építették, amikor a szabadságért harcoltak. Ma a helyzet megint úgy áll, hogy Magyarország szuverenitásáért és a magyar emberek döntési szabadságáért kell újra megküzdeni - jelentette ki.

Úgy vélte: a mai magyarok is képesek arra, hogy - mint 1848-as elődeik - megváltoztassák a történelem menetét. A magyar közösségeket sehol nem lehet erőszakkal asszimilálni vagy hátrányban részesíteni. Magyarország nemzeti kormánya mindig ki fog állni a határon túli magyarok jogaiért - jelentette ki a miniszter.

Magyarország a területén élő nemzeti kisebbségeknek biztosítja a lehetőséget, hogy szabadon, bármiféle retorzió nélkül megünnepelhessék hőseiket, nemzeti összetartozásukat - mondta Szijjártó Péter.

"A kölcsönös tisztelet jegyében mi is elvárjuk minden országtól, ahol magyar emberek élnek, hogy megünnepelhessék saját hőseiket és a nemzeti összetartozásukat. Ha ugyanis a többségi nemzet megadja a nemzetiségeknek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi, ha a nemzetiségek megélhetik és tovább örökíthetik önazonosságukat, azzal erősítik és nem gyengítik azt az országot, ahol élnek" - vélekedett.

A külügyminiszter szerint ma jelentős erők mozdultak meg azért, hogy a következő évtizedekben tízmilliók induljanak meg Európába Afrikából és a Közel-Keletről, és Európa nyugati része mindezt "feltartott kézzel nézi".

A magyarok büszkék lehetnek arra, hogy Magyarország az Európai Unióban egyedüliként kérdezte meg az embereket arról, hogy akarnak-e tömeges bevándorlást, akarnak-e lemondani a szuverenitásukról és arról a jogukról, hogy maguk döntsék el, kikel akarnak együtt élni - mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: a szuverenitás megőrzésének útja biztosítja a Kárpát-medence magyarságának a megmaradását.

"Csak annak a nemzetnek van jövője, amely a családok támogatására és megerősítésére, a becsületes munkára és a nemzedékek közötti megértésre épít" - közölte a miniszter.

Szijjártó Péter arra biztatta hallgatóságát, mutassák meg Európának és a világnak, hogy a magyar nemzet véleményét nem lehet és nem is érdemes figyelmen kívül hagyni.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is az emberi méltóság fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte: a székely szimbólumok vagy a magyar nyelv elleni támadás voltaképpen a magyarok emberi méltósága ellen irányul.

"Ezért kell innen azt mondanunk, határozottan kiáltanunk: állj, és ne tovább!" - jelentette ki a politikus. Hozzátette: amikor a magyar közösség szabadságáért harcolnak, akkor senkitől semmit nem akarnak elvenni.

"Amikor az ellenünk és a nemzeti szimbólumaink elleni támadásra, a gyűlöletbeszédre válaszolunk, akkor mindössze megvédjük magunkat" - jelentette ki.

Kijelentette, hogy a jogegyenlőség elve alapján jár a magyaroknak a magyar kar a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen. Megjegyezte, rengeteg energiát fordítottak az elmúlt hét évben a magyarok a meggyőzésre, a románok az elutasításra, és ezt az energiát jobb ügyek szolgálatába lehetett volna állítani.

Kelemen Hunor kitért arra, hogy Romániának száz éve volt arra, hogy teljesítse, amit az erdélyi románok az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígértek a magyarságnak.

Nem tette meg, és ezért a magyarság ma az Európai Unió segítségével próbálja elérni azokat az autonómiaformákat, amelyek Nyugat-Európában működnek - közölte, hozzátéve: ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a Kárpát-medence magyarságának erős képviselete legyen a májusi választások után megalakuló Európai Parlamentben.

A rendezvény harmadik szónoka: Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke azt hangoztatta, hogy miként az 1848-49-es forradalom után, úgy most is jönnie kell egy kiegyezésnek, és ebben a magyarok partnerek lesznek.

  
Forrás: MTI / Gazda Árpád / Fotó: Boda L. Gergely
24 Ó R A

2019.03.25 08:03:30
2019.03.25 07:17:01
2019.03.25 07:06:30
2019.03.25 07:02:50
2019.03.25 07:00:26
2019.03.25 06:37:33
2019.03.24 08:02:12
2019.03.24 07:55:39
2019.03.24 07:29:47
2019.03.24 07:24:16
2019.03.24 07:21:39
2019.03.24 07:19:56
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu