F R I S S
2 4 Ó R A


2019.04.19 10:51:48
2019.04.19 10:33:32
2019.04.19 10:26:33
2019.04.19 09:56:08
2019.04.19 09:50:33
2019.04.19 09:42:49
2019.04.19 09:39:57
2019.04.19 09:35:09
2019.04.19 09:32:12
2019.04.19 09:28:42
2019.04.19 09:26:31
2019.04.19 09:24:39
2019.04.18 07:48:24
2019.04.18 07:46:24
2019.04.18 07:11:01
2019.04.17 06:57:58
Áder János: 2022-re befejeződik a Via Carpatia teljes magyar szakasza
Áder János: 2022-re befejeződik a Via Carpatia teljes magyar szakasza
2022-re befejeződik a Via Carpatia teljes magyar autópályaszakasza - közölte Áder János köztársasági elnök pénteken a lengyelországi Kielcében, a lengyel-magyar barátság napja alkalmából megtartott államfői találkozó utáni sajtóértekezleten.

Az Andrzej Duda lengyel elnökkel megtartott sajtóértekezleten Áder János elmondta: örömmel tájékoztatta lengyel kollégáját, hogy a Balti-tengertől az Égei-tengerig húzódó közlekedési folyosó, a Lengyelországon is áthaladó Via Carpatia tekintetében Magyarország "időarányosan jól áll", nagy részét már megépítették, és 2022-re befejeződik.

A folyosónak az a szakasza, amely Magyarországra esik, akkor már autópályaként vagy kétszer kétsávos gyorsforgalmi útként lesz használható - jelentette be Áder János.

A tárgyalás témáit ismertetve, Áder kiemelte mindkét ország jó gazdasági teljesítményét. A lengyel gazdaság helyzete kedvező hatással van a lengyel-magyar kapcsolatokra is - mondta az elnök, felidézve, hogy Lengyelország negyedik legfontosabb gazdasági partnere Magyarországnak.

A magyar közmédiának a két ország családpolitikájára vonatkozó kérdésére az államfő elmondta: "Hányszor halljuk, (...) hogy a lengyel és a magyar fiatalok százezrei külföldre mentek el dolgozni a jobb kereset reményében".

Rámutatott: ma a két ország gazdasági helyzetének köszönhetően jobbak a keresetek, mint korábban. Mindazonáltal "a brit vagy a német keresetekkel még mindig nehezen tudunk versenyezni" - ismerte be. Szociálpolitikai intézkedésekkel, családtámogatással, gyermekek után járó kedvezményekkel, lakástámogatás bővítésével viszont tudunk versenyképesek lenni - hangsúlyozta. "Ez visszahozhatja a fiatalokat, vagy itthon tarthatja őket" - fűzte hozzá.

Ugyanerre a kérdésre válaszolva Andrzej Duda elmondta: a Jog és Igazságosság (PiS) párt számára mindig nagyon fontos példát jelentett, hogy a magyar kormány " a családra , mint társadalmi és államépítő értékre támaszkodik".

"A hagyományhoz és az identitási elemekhez, a zsidó-keresztény gyökerekhez való visszatérés a magyar politikában (...) nagyon fontos volt számunkra" - hangsúlyozta Duda.

A sajtóértekezlet után a kielcei táncszínházban megtartott gálaesten Duda a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas-rendet adományozta Áder Jánosnak, a Lengyelországért kifejtett kimagasló tevékenységért, a lengyel-magyar együttműködés fejlesztéséért.

Áder János ezt követő beszédében felidézte: a Fehér Sas-rendet korábban mások mellett Józef Pilsudski, Lengyelország két világháború közötti kormányzója kapta. A kitüntettek közül kiemelte továbbá Karol Wojtylát, aki később II. János Pál pápa néven vezette a katolikus egyházat. "Harmadik kitüntetett pedig elődöm, nagyrabecsült tanárom, Mádl Ferenc, Magyarország korábbi köztársasági elnöke" - idézte fel Áder János.

Felszólalásában Áder a házigazda szerepét betöltő Swietokrzyskie (Szent Kereszt) vajdaság történetéből felidézte: a térség neve és címere is "arra az ősi kettős keresztre utal, amelyet (a vajdasági központhoz, Kielcéhez közeli) Szentkereszt-hegyi kolostorban Szent Imre ajándékaként őriznek". Az államfő által említett kereszt a Jézus keresztfája darabkáit őrző ereklyetartót díszíti, amely a helyi hagyomány szerint Szent Imrétől ered.

"A kölcsönös tisztelet és szoros barátság, amely már Szent Imre idejében is összefűzte Magyarországot és Lengyelországot, ezer éves" - szögezte le az elnök.

A lengyel-magyar barátság hagyományáról beszélve, Áder kiemelte két második világháborús vértanú emlékét: a magyar részről a lengyelországi menekültek mentésében részt vevő Esterházy Jánost, a lengyel részről pedig a Szent Maximilian Kolbe ferences atyát.

Felidézte: Marek Jedraszewski krakkói érsek tavaly vállalta Esterházy János boldoggá avatásának ügyét, a per posztulátora az Egerben szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya lett.

A lengyel-magyar barátságnap előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A barátságnapot azóta évente, felváltva Magyarországon és Lengyelországban rendezik.

  
Forrás: MTI / Lucie Szymanowska / Fotó: Koszticsák Szilárd
24 Ó R A

2019.04.19 10:51:48
2019.04.19 10:33:32
2019.04.19 10:26:33
2019.04.19 09:56:08
2019.04.19 09:50:33
2019.04.19 09:42:49
2019.04.19 09:39:57
2019.04.19 09:35:09
2019.04.19 09:32:12
2019.04.19 09:28:42
2019.04.19 09:26:31
2019.04.19 09:24:39
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu