F R I S S
2 4 Ó R A


2019.05.26 19:31:43
2019.05.26 19:29:53
2019.05.26 12:48:14
2019.05.26 08:47:07
2019.05.26 08:44:31
2019.05.26 08:38:48
2019.05.26 08:35:08
2019.05.26 08:31:04
2019.05.26 08:24:32
2019.05.26 08:19:54
2019.05.26 08:17:30
2019.05.26 08:15:18
2019.05.26 08:13:38
2019.05.26 07:09:22
2019.05.26 07:04:34
2019.05.26 06:33:22
Kövér László: a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú
Kövér László: a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú
A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán.

"... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik" - fogalmazott a házelnök.

Nincs veszélyesebb döntés egy államra nézve, mint egy megmásíthatatlan rossz ítélet, nincs veszélyesebb ellensége egy társadalomnak, mint egy alkalmatlan bíró: ez a felelősség teszi a bírói hivatást magasztossá - tette hozzá a házelnök.

Az állam egyik sarokkövét alkotta meg az 1869. évi 4-es törvény, és nyolcvan évig hatott. Nem véletlen, hogy éppen addig élt, amíg a magyar állami függetlenség, a 20. század közepéig - mondta a házelnök.

Szerencsés az a nemzedék, amely újjászervezheti az államot. 1990-ben a kommunizmust, 2010-ben a posztkommunizmust sikerült lezárni, és a 21. századra újjáépülhetett a magyar állam - mondta Kövér László.

A házelnök "önkritikus" észrevételként hozzáfűzte: jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet.

"Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint +Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét+ megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket" - mondta Kövér László.

Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Ehhez vezet a liberalizmus és az emberi jogok nevében terjesztett abnormalitás, teljes értékvesztés és a természet rendjének tagadása. Ez a lényege ma az európai politikának, ez a veszély fenyegeti az európai államokat - fejtegette a házelnök.

A törvényeknek van értéktartalmuk, amely végső soron a lelkiismeretben gyökeredzik, és ettől sem a jog alkotója, sem a jog alkalmazója nem vonatkoztathat el. "Ezért korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?" - fogalmazott Kövér László.

Minden világnézeti, szemléleti, értékrendi, politikai különbözőség mellett meg kell védeni közös jövőnk biztosítékát, a cselekvőképes államot - fűzte hozzá.

Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény előtti rövid sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a magyar bírói függetlenség 99 százalékos, és csak azért nem mond 100 százalékot, mert azt nem illik. Magyarországon működik a bírói függetlenség kiérlelt garanciarendszere, nincs olyan ember, aki odamehetne egy bíróhoz és megmondhatná neki milyen ítélet szülessen - fűzte hozzá a főbíró.

Darák Péter a konferencia zárszavában arról beszélt, hogy a rendszerváltás harminc éve zajlik a magyar bíróságokon. A bíró feladata nem csupán a tradíciók gondozása, hanem újjáteremtése is. Az elmúlt időszakban a megújulás a bírói testület filozófiájává vált, ám mindez olyan légkörben zajlott, amelyben a demokratikus átalakítást sokkal inkább a jogalkotástól, semmint a bírói jogfejlesztéstől várták. A bíróságok egyedi döntései mégis a mindennapok részévé tették az emberi méltóság, a jóhiszeműség, a tisztesség, a törvény előtti egyenlőség, az arányosság elvét. Az egyes bírói döntések a joguralom egységét és állandóságát alapozzák meg - jelentette ki.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy a magyar jogállamiság ezeréves, a Szent Korona pedig megtestesíti a magyar államiságot.

Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a közigazgatási bírók számára is biztosítják a független és professzionális bíráskodáshoz szükséges feltételeket.

  
Forrás: MTI / Fotó: Kovács Tamás
24 Ó R A

2019.05.26 19:31:43
2019.05.26 19:29:53
2019.05.26 12:48:14
2019.05.26 08:47:07
2019.05.26 08:44:31
2019.05.26 08:38:48
2019.05.26 08:35:08
2019.05.26 08:31:04
2019.05.26 08:24:32
2019.05.26 08:19:54
2019.05.26 08:17:30
2019.05.26 08:15:18
Információ:
info@magyarorszag24.hu
Szerkesztőség:
szerkesztoseg@magyarorszag24.hu
Médiaajánlat letöltése (PDF)
sales@magyarorszag24.hu