Idén a keleti sün védelmére (Erinaceus roumanicus)

A sünbarát kert elnevezésû kezdeményezéssel a keleti sünök lakott területeken, kiskertekben való biztonságosabb megtelepedését, a regionális és országos mese- és képregényíró-versennyel pedig népszerûsítésüket, a környezeti nevelésbe való bevonásukat segítik. A rendezvénysorozat kezdeményezõje a Vadonlesõ Program, támogatói pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium mellett a nemzetipark-igazgatóságok, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, annak Emlõsvédelmi Szakosztálya és a Magyar Emlõstani Társaság. A program célja, hogy - egyeztetve a szakmai szervezetekkel - minden évben más és más õshonos emlõsállatra hívják fel a figyelmet, ezzel is segítve a fajok megismerését, hatékonyabb védelmét - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pénteken az MTI-vel. A keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. Magyarországon elterjedt faj, leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhetõ, de gyakran felbukkan lakott területeken is. Elsõsorban napnyugta után indul táplálékot keresni, amely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelõ bogyókból és gyümölcsökbõl áll, de elfogyasztja a neki kitett vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.

A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetõen kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kõfalak, kerítések mentén közlekedik. A hidegebb téli hónapokat farakások, rõzsekupacok alatt téli álomban vészeli át. A sün veszély esetén összegömbölyödve szúrós tûpárnává változik és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát. Ez a sajátos viselkedésük különösen védtelenné teszi õket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkezõ jármûvektõl megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem óvja meg õket.