Foltos hiéna (Crocuta crocuta) született a Szegedi

Szegedi Vadaspark hiénái már két almot is sikeresen felneveltek. 2010 óta azonban kis szünet állt be, fogamzásgátlással igyekeztek megakadályozni, hogy túl sûrûn, minden évben szülessenek kicsik. Ennek oka az, hogy az utódok elhelyezése az európai törzskönyvi program segítségével sem egyszerû, és azt is próbálták elkerülni, hogy a csapat túl nagy létszámú legyen, ez ugyanis az agresszió növekedését is maga után vonja. A február 10-én született kis hiéna nemét még nem tudni, azt csak genetikai vizsgálat tudja eldönteni, hiszen a nõstények és hímek, minden külsõ jegyüket tekintve - a nemi szerveket is beleértve - teljesen egyformák. A nem meghatározásához a gondozóknak szõrmintát kellett venniük a kölyöktõl. A kis hiéna még sok idõt tölt védett helyen, a házban vagy az anyja által ásott üregben, de idõvel egyre kevesebb szerencse kell ahhoz, hogy a látogatók is megfigyelhessék, amint a külsõ kifutóban játszik. A foltos hiénák Afrikában, a Szaharától délre található nyílt füves puszták, szavannák, bozótos területek lakói. Sokáig dögevõknek tartották õket, de ma már ismeretes, hogy kitûnõ vadászok. A hiéna kisebb rágcsálókat egymaga is elfog, a nagyobb zsákmányra azonban falkában vadászik. Egy tíz-húsz egyedbõl álló csapat kevesebb mint egy perc alatt képes felfalni egy zebrát. A ragadozó rendkívül erõs állkapcsával a csontokat is képes összeroppantani. Az erõs nyak- és vállizmainak köszönhetõen magánál nagyobb állatot is el tud vonszolni. Fõleg sötétben vadászik, s akár óránként 60 kilométeres sebességgel is képes futni viszonylag hosszabb távon.

A hiénák testhossza eléri a 180 centimétert, átlagos tömegük 85 kilogramm. Hátulsó lábaik rövidebbek az elsõnél, hátuk emiatt lejtõs. Futáskor csak az ujjaik érintik a földet. Karmaik nem húzhatók vissza. Szürkés-barna bundájuk ritkás, a nyakon és a hát hosszába sörényt alkot, az egyedek ennek felborzolásával üdvözlik egymást. A nõstények teje nagyon magas fehérje- és zsírtartalmú, és a kicsik hosszú ideig, akár 12-16 hónapos korukig szopnak. A magasabb rangú nõstények elõbb válnak ivaréretté és gyakrabban is fialnak, mint az alacsonyabb rangúak, ezzel több utódot fel tudnak nevelni.