Az Egyesült Államok hadserege egy olyan hírszerzés

A Mind’s Eye (Jelentése: Az elme szeme) névre keresztelt szoftver a térfigyelõ kamerák felvételeit algoritmusok segítségével elemzi és megjósolja a célpont közvetkezõ lépését, majd értesíti a hatóságokat. A technológia hallatán sok embernek a Különvélemény címû hollywoodi alkotás jut eszébe, amelyben az embereket a megjósolt, nem pedig az elkövezett bûntettekért ítélik el.

A Pennsylvaniai Carnegie Mellon Egyetem tudósai tanulmányukban ismertetik, hogyan mûködhet az ilyen „tevékenység elõrejelzés”. Az amerikai hadsereg kutatólaboratóriuma által finanszírozott kutatás a „rendellenes és veszélyes viselkedés automatikus észlelésére” koncentrál, és tulajdonképpen szimulálja, ahogyan egy ember megszûri és általánosítja az érzékszerveivel észlelt információkat.

A rendszer a tudósok által „kognitív motornak” nevezett, rendkívül magas szintû mesterséges intelligencia infrastruktúrát alkalmaz, ami képes megtanulni, hogy miként kapcsolja össze a releváns jeleket a háttér információkkal, majd készítsen egységes képet belõlük. A mesterséges intelligencia képes alapvetõ tevékenységi típusokat felismerni – amiket olyan szavakkal jellemezhetünk, mint például ’megy’, ’fut’, ’visz’, ’felvesz’, ’húz’, ’követ’ vagy ’üldöz’ – majd ezeket kontextusba helyezve eldönti, hogy megállapítható-e a gyanús viselkedés.

"A nagyobb biztonságot ígérõ technológiák irányítása olyan emberek kezében összpontosul, akiknek célja nem az emberiség segítése, hanem a teljes hatalom megszerzése, így hiába találunk bármilyen elõnyt ezekben az új módszerekben, végsõ és legfõbb céljuk mindig is ugyanaz marad: a föld minden lakójának megfigyelése és irányítása." – Joseph Candel

Az eszközt egyelõre repülõtereken, autóbusz és vasútállomásokon és katonai célokra fogják használni, ahol a gyanús és nem gyanús viselkedés megkülönböztetése nagyon fontos. Ilyen lehet például annak megállapítása, hogy egy személy egyszerû civil vagy egy militáns személy mondjuk Afganisztánban. A tanulmány a példa kedvéért leír egy civil környezetben elõforduló helyzetet, amiben egy személyt azért jelent a szoftver, mert egy nehéz zsákot húz a földön, amit ezután több percen át magára hagy. A Phys.org szerint ez az automata megközelítés egy napon arra kísértheti a hatóságokat, hogy a térfigyelõ kamerákat kezelõ és szemmel tartó személyzetet számítógépekre cserélje.

Az emberi kezelõk jóval drágábbak és (egyesek szerint) könnyebben tévednek. Egy figyelmetlen vagy mondjuk álmos kezelõ veszélyezteti az utasok épségét, ha nem veszi észre a veszélyre mutató jeleket, míg egy mindig éber számítógép, ha egyszer már telepítették viszonylag kevés fenntartási költséggel jár és alvásra sincs szüksége. A tanulmány a példa kedvéért leír egy civil környezetben elõforduló helyzetet, amiben egy személyt azért jelent a szoftver, mert egy nehéz zsákot húz a földön, amit ezután több percen át magára hagy.

Az olyan kamerák, amik csupán felveszik a látóterükben zajló eseményeket, csak a már megtörtént bûntettekrõl tudnak információt szolgáltatni, míg a legújabb kutatások arra irányulnak, hogy az emberi kezelõt nem igénylõ kamerák megelõzzék a bûntettek vagy veszélyeztetõ magatartás elkövetését. Olessandro Oltramari és Christian Lebiere, a Carnegie Mellon pszichológia tanszékének kutatói, csupán egy a sok csapat közül, amelyik az Egyesült Államok hadserege számára próbál automata megfigyelõrendszert kifejleszteni.