Regenerálódásnak indult a kongói Virunga Nemzeti P

"A nílusi víziló Afrika egyik jelképes állata, amelyre azonban egyre nagyobb fenyegetést jelent a vadászat és egyéb tényezõk" - mondta Deo Kujirakwinja, a WCS kutatója, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Suiform Soundings címû hírlevelében közölt tanulmány vezetõ szerzõje. Hozzátette: "A vízilovak egyre növekvõ számára utaló eredmények bíztatóak és azt mutatják, hogy a nagytestû, növényevõ emlõsök és egyéb fajok megóvására tett erõfeszítések mûködnek".

A szakemberek becslései szerint a park jelenlegi vízilóállománya mindössze 11 százaléka az eredeti populációnak és 8,2 százaléka az 1970-es évek rekordjának, amikor 30 ezerre becsülték a parkban élõ egyedek számát - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztõ portál. A populációnövekedés hátterében az állhat, hogy fokozottabban felügyelik a park folyóit, valamint Kongóban és Ugandában is együttmûködésbe kezdtek a halászok és a park hatóságai. Az 1970-es években a Virunga Nemzeti Park adott otthont Afrika legnagyobb ismert vízilópopulációjának. A vadászat, a fejlesztések és a mezõgazdasági termelés miatt azonban a következõ évtizedekben jelentõsen megcsappant az állatok száma. A kutatók rámutattak arra is, hogy míg a korábbi számlálások részben a levegõbõl végzett mérésekre épültek, addig újabban sokkal több földön végzett felmérést készítenek, aminek köszönhetõen javulnak az egyedszámra vonatkozó becslések. (A levegõbõl végzett számlálások során gyakran kimaradtak a tavakban és folyókban alámerült vízilovak.)

Az akár 3,9 méter hosszúra és 1900 kilogrammosra is megnövõ nílusi vízilovak Afrika legnagyobb testû emlõsállatai közé tartoznak. Az állatok tavakban, folyókban, patakokban szoktak gyülekezni és akár hat percig is képesek lent maradni a víz alatt. A növényevõ és szinte kizárólag éjjel táplálkozó állatok sebezhetõ fajként szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján.