A mocsári békát választotta a 2017-es év kétéltûjé

Az egyesület pénteki közleménye szerint a mocsári békák száma azért is csappant meg jelentõsen, mert a sikeres szaporodáshoz zavartalan, természetes állapotú és megfelelõen nedves élõhelyre van szükségük. Az utóbbi évek aszályos tavaszai miatt azonban egyedszámuk csökkent, jelenleg a nedves, de nem túlzottan magasan fekvõ élõhelyeken, például az alföldi Turjánvidéken, Szatmár-Bereg lápjaiban, a Kis-Balaton vagy a Tisza és a Dráva ártéri erdõségeiben találhatók meg.

A mocsári béka kifejlett korában a szárazföldön tartózkodik, fõleg éjszaka és esõs idõben, vagy a hajnali harmattól nedves növényzetben vadászik gerinctelen állatokra. A faj egyik megdöbbentõ tulajdonsága, hogy az egyébként barna színû békák hímjei a tavaszi nászidõszakban néhány napon keresztül kék színben pompáznak. A szín kiterjedése és intenzitása egyedenként változó, de valószínûleg nem a hímek rátermettségét jelzi, hanem inkább arra szolgálhat, hogy a hímek messzirõl felismerjék egymást a sûrû szaporodási gyülekezetekben, és ne egymással próbáljanak párba állni. Az élõhelyükrõl kiemelt hímek órák leforgása alatt visszabarnulnak.

A faj védelméhez a lakosság is hozzájárulhat: az MME Kétéltû- és Hüllõvédelmi Szakosztálya vár minden mocsári békával, és egyben kétéltûvel és hüllõvel kapcsolatos, lehetõleg fényképes észlelést az Országos Kétéltû- és Hüllõtérképezés Program honlapjára, mert a megfigyelések segítségével a szakemberek pontosabb képet kaphatnak a magyarországi kétéltûek és hüllõk természetvédelmi helyzetérõl.