A rendszeres telelõhelyeket borító vastag jégtaka

Kiss Mónika tájékoztatása szerint a nemzeti park õrszolgálata fokozottan figyeli ezt a területet. Tapasztalataik alapján az utóbbi hetekben ritka, vagy szórványosan megjelenõ madárfajok is elõkerültek a folyó érintett szakaszán. Többször is láttak például jegesrécét, örvös bukót, hegyi récét és füstös récét. A récék mellett nagy számban pihennek és éjszakáznak a folyón ludak is, amelyek között elõfordult a világviszonylatban veszélyeztetett kis lilik, a vörösnyakú lúd és a szintén ritka apácalúd is.

A madarak feltehetõen mindaddig ezen a vidéken maradnak, amíg nem áll be komoly változás Magyarország idõjárásában - tette hozzá, jelezve, hogy amennyiben még az elmúlt hetekben jellemzõnél is zordabb tél jönne, úgy a madarak kényszerbõl elhagyhatják jelenlegi gyülekezõhelyeiket és délebbre vonulhatnak. A Duna Bajánál utoljára 1985 telén, azaz több mint három évtizede fagyott be teljesen, míg a legutóbbi jégzajlást 2012 februárjában regisztrálták ezen a szakaszon. Kiss Mónika megjegyezte, hogy a tartósan hideg idõjárás próbára teszi a nálunk telelõ madarakat. Szinte minden állóvíz és csatorna befagyott, és ez helyváltoztatásra kényszeríti a víziszárnyasokat.

A nálunk telelõ vízimadarak a Duna jégtáblái között keresnek táplálékot és menedéket, így ha valaki mostanában ellátogat a folyó partjára, hatalmas réce- és vadlúdcsapatokat láthat, melyek ezrével tömörülnek egy-egy be nem fagyott dunai öbölben, vagy éppen pihennek valamelyik úszó jégtáblán. A nagy vízimadárcsapatokra pedig idõrõl idõre a velük táplálkozó sasok, elsõsorban a rétisasok is lecsapnak - mondta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációs menedzsere.