A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli idõszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelõhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország "bagolyfõvárosában", Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelõ erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja.

A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos - mondta el Orbán Zoltán, az MME szóvivõje.

"Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra" - emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetõkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelõ nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg idõben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevõi a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt - emelte ki.

Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentõ mérgek bevetésével tudná részben megoldani - mutatott rá a szóvivõ.

Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezõhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtõl az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlõk szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjérõl, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára.

Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvõ temetõk területén fordulhatnak elõ kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhetõ, megismételhetõ, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdõíven keresztül, amely az MME honlapján érhetõ el, a papír alapú formanyomtatvány mellett.

A szinkronszámlálás során elsõsorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az õket érintõ veszélyeztetõ tényezõkre és egyéb kiegészítõ adatokra kíváncsiak a szervezõk, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekrõl is lehet adatot gyûjteni.

A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenõfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szõre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet.

Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében.

"Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel késõbb például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentõsen nõ a telelõhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve" - mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebbõl pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.