A gazdaság digitális átalakulásakor a mesterséges

Paradigmaváltás zajlik a digitális gazdaságra történõ átállásban, a folyamatot a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása hajtja - derült ki a Huawei Global Connenctivity Index (GCI) legújabb kutatásából, amelyet a vállalat budapesti infokommunikációs bemutatóján ismertettek kedden.

A világ 79 országának és iparágának hálózati kapcsolatait és IKT-infrastruktúráját vizsgáló elemzés szerint a jelenlegi 12,9 ezer milliárd dollárról - ami a globális GDP 17,1 százalékát teszi ki - 2025-re 23 ezer milliárd dollárra is nõhet a globális digitális gazdaság értéke a mesterséges intelligencia terjedésének köszönhetõen.

A növekedést ugyanakkor a világszerte hiányos MI-ismeretek és fejlesztõi képességek fékezik. A digitális transzformáció szempontjából legfejlettebb országok listáját az Egyesült Államok vezeti, mögötte sorrendben Szingapúr, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság áll. Németország 14. a rangsorban, Ausztria pedig a 20., míg Kína a 27. helyen áll.

Magyarország a 30. helyen áll a rangsorban, az elõzõ évi 31. hely után. A 31. helyen most a kettõt feljebb lépõ Szlovákia áll, a 29. helyen pedig a három helyet visszalépõ Cseh Köztársaság. Oroszország a 36., Lengyelország a 38., Románia pedig a 39. a 2018-as rangsorban.

A GCI-index immár ötödik éve vizsgálja az országok digitális transzformációjának fejlõdését, idén már 79 országot elemeztek. Az index kialakítása során 40 különbözõ indikátort elemeznek a Huawei Technologies szakemberei, hogy meghatározzák a fejlõdést az infokommunikációs (IKT) beruházásoknál a technológia alkalmazása, a felhasználói élmény és a piaci fejlõdés területén.

Az elmúlt öt évben a GCI többek közt nyomon követte az IKT-infrastruktúra fejlõdési trendjeit, valamint a digitális érettség és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot is. A GCI eredményei alapján az országok digitális transzformációjának állását rangsoroló listában 20 ország került az élenjáró (Frontrunners), 37 az alkalmazkodó (Adopters), és 22 a kezdõ (Starters) kategóriába.

A GCI idei tanulmánya azt vizsgálta, hogy az országok hogyan használják/telepítik a szélessávú hálózatokat és hogyan fektetnek be azokba a technológiákba, amelyek az ipar, a városok és a kormányzatok digitális átalakulását hajtják. A kutatás öt fõ területen nézi az IKT-befektetések és felhasználásuk gazdasági hatását - mobil szélessáv, adatközpontok, felhõ, big data és IoT -, amelynek során új és hangsúlyos elemként jelenik meg a folyamatosan növekedõ mesterséges intelligencia is a GCI egyenletében.

Az elemzés megállapítása szerint a mesterséges intelligencia az egyik következõ nagy technológia, amely paradigmaváltást hozhat a gazdasági és ipari tevékenységekben - mondta Su Wei, a Huawei Technologies mûszaki igazgatója a budapesti bemutatón. A tanulmány szerint a különbözõ iparágak mind a négy kulcstechnológiában - mobil szélessáv, majd hamarosan az 5G, az adatközpontok, a felhõk, a big data és a dolgok internete - alkalmazzák a mesterséges intelligenciát annak érdekében, hogy a jelenlegi kapcsolataikat "intelligens kapcsolatokká" alakítsák.

A digitális gazdaságot ma a fogyasztóközpontú internet hajtja, az egyes iparágak azonban egyre nagyobb mértékben használják ki az intelligens kapcsolatokat annak érdekében, hogy egészen új üzleti modelleket, termékeket és szolgáltatásokat hozzanak létre.

Az elemzés szerint ahhoz, hogy hatékonyan és nagy léptékben lehessen használni a mesterséges intelligenciát, az egyes országoknak három egyelõen fontos építõelemet kell rendbe tenniük: a számítási teljesítményt, a jelölt adatokat és az algoritmusokat.

A robusztus IKT-infrastruktúrájuknak köszönhetõen mindhárom területen a legfejlettebb országok járnak az élen, de még õk is messze vannak attól, hogy teljesen ki tudják használni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetõségeket. A tehetséges MI-fejlesztõk hiánya jelenti ugyanis még a legfejlettebb országoknál is a digitalizáció legnagyobb akadályát.

A Huawei tanulmányának javaslata szerint ezért a kormányoknak egyfelõl újra kellene gondolniuk az oktatási rendszereiket, hogy azok jobban felkészítsenek a jövõ munkahelyeire, amelyeket már a mesterséges intelligencia határoz meg. Másrészt el kellene kezdeni egy egészséges, együttmûködõ és nyitott MI-ökoszisztéma kiépítését is.