A Központi Statisztikai Hivatal által kiválasztott

A vizsgálat részeredményeit ismertetõ konferencián elhangzott: 8276 tesztbõl kettõ lett pozitív és az átfertõzöttségi arány is alacsony.

Az országos, reprezentatív COVID-19 szûrõvizsgálat-sorozatban eddig 8744 fõ tesztelése történt meg, ami azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kiválasztottak közel fele (49,2 százalék) már részt vett a mintavételen. Ahhoz, hogy a felmérés valós képet mutasson és valóban az ország teljes, 14 éven felüli lakosságára reprezentatív legyen a minta, összesen 10 500-11 200 fõ részvételére van szükség, így továbbra is számítunk mindenki együttmûködésére – hangsúlyozta dr. Merkely Béla. További 2113 fõ már jelezte a részvételi szándékát, és csak a kiválasztottak 14,7 százaléka utasította vissza egyértelmûen a részvételt. A szûrõvizsgálat-sorozat május 1-jén kezdõdött és május 15-én zárul.

Dr. Merkely Béla az elõzetes eredményeket bemutatva hangsúlyozta, hogy a vizsgálat lezárultával ezek a számok még változhatnak. Eddig 8276 orr- és szájgarat mintavételen alapuló PCR-vizsgálat eredményét értékelték ki, ezek közül kettõ volt pozitív. Ha ez lenne a teljes reprezentatív minta, akkor ez alapján úgy lehetne becsülni, hogy a 14 éven felüli, nem idõsotthonban vagy 20 fõnél nagyobb intézményben élõ magyar lakosok körében 243-7230 közötti az aktív fertõzöttek száma – magyarázta a rektor. Az átfertõzöttek számát a vérvételen alapuló antitest vizsgálat mutatja ki; az elsõ 1524 minta között 9 pozitív volt. Amennyiben ez lenne a teljes reprezentatív minta, akkor a fertõzésen már átesettek becsült számát 22 399 és 92 624 fõ közé tehetnénk.

Az egyes egyetemek által végzett vizsgálatok eddigi eredményeit a Klinikai Központok elnökei ismertették.

Dr. Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke beszámolt róla, hogy az õ feladatuk a mintegy 2 millió állampolgárt reprezentáló 3904 lakos szûrése 110 településen. A részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenleg 40, Hajdú-Bihar megyében 35, Heves megyében 42, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 48 százalékon áll. Utóbbi esetén két településen igen magas volt a részvételi arány, Pátrohán a meghívottak 95, Kemecsén 91 százaléka ment el a kijelölt vizsgálati helyszínekre. Hétvégéig azokat a lakosokat is felkeresik, akik otthonukban kérték a szûrést – tette hozzá.

A Szegedi Tudományegyetem 4 megye 88 településén végzi a szûréseket, ez a magyar lakosság 16,4 százalékát reprezentálja – ismertette dr. Lengyel Csaba. Bács-Kiskunban 49, Békés megyében 54 százalékon áll jelenleg a részvételi arány, utóbbi esetén 2 településen (Kétsoprony, Nagyszénás) 90 százalék fölött. Csongrádban 47, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 56 százalék vett részt eddig a szûrésen a felkértek közül. A vizsgálatokat 15 csapat végzi, a fix helyszínek mellett mobilteamek bevonásával, szûrõbusz segítségével.

A Pécsi Tudományegyetem adatait dr. Sebestyén Andor ismertette, aki szólt róla, hogy 5 megye 110 településén, 3955 meghívott személyen végzik a vizsgálatokat közel 30 szûrõponton. Baranyában 47, Somogyban 46, Tolna megyében 47, Vas megyében 34, míg Zala megyében 49 százalék jelenleg a részvételi arány. A PTE-hez tartozó régióból Szentlõrinc, Nagyatád és Lenti településeket emelte ki a Klinikai Központ elnöke, ahol a meghívott állampolgárok 90 százalékán végezték már el a szûrést.

A Semmelweis Egyetem több száz munkatársa 7 megye 158 településen és Budapest 23 kerületében végez szûréseket, ami a teljes magyar populációból mintegy 4,7 millió fõt reprezentál – sorolta az adatokat dr. Szabó Attila. Budapesten jelenleg 47 százalékos a részvételi arány; a fõvárosaikat három szûrõhelyen várják, de szükség esetén házhoz is mennek – tette hozzá a Klinikai Központ elnöke. Fejér megyében jelenleg 42, Gyõr-Moson-Sopron megyében 57, Komárom-Esztergom megyében 63, Nógrádban 47, Pest megyében 57, Veszprém megyében pedig 66 százalék az elérési arány. Dr. Szabó Attila szintén kiemelte a felsorolt megyék azon településeit, ahol kimagasló volt az állampolgárok aktivitása: Révfülöpön a meghívottak 100, Csopakon 98, Balatonfüreden 90 százaléka megjelent a szûrésen, Lébény esetén ez az arány 92, míg Iván és Farád településeken 91-91 százalék, Karancslapujtõn pedig a meghívottak 90 százalékát sikerült elérni. Minden kijelölt településre többször is elmennek, így a részvételi arány még nõni fog – tette hozzá dr. Szabó Attila.

Dr. Merkely Béla a konferencián arról is beszélt, hogy az országos, reprezentatív vizsgálaton kívüli szûrések eredményeibõl látszik: az idejekorán bevezetett korlátozó intézkedések hatásosak voltak, tömeges fertõzés nem lépett fel, de nyájimmunitás sincs, az intézményi fertõzések teszik ki az esetek egy szignifikáns részét. Elkezdõdhet a lazítás, de megfelelõ kontroll szükséges – hívta fel a figyelmet. Éppen ez utóbbi miatt szükséges a reprezentatív országos epidemiológiai keresztmetszeti vizsgálat, amely pontos képet adhat a kiindulási állapotról, ahonnan a lazítás megkezdõdik.

Dr. Ludwig Endre infektológus szerint a Magyarországon most elvégzett, világszerte egyedülállónak mondható reprezentatív vizsgálat objektív képet ad a potenciális fertõzöttek és az átfertõzöttek számáról, ami jó alapként szolgál majd a járvány további nyomonkövetésében is, ezért fontos, hogy minél több meghívott részt vegyen a szûrésen.

A KSH a meghívók részeként elõzetesen bekéri a kérdõíveket, amelyek száma május 11-ig átlépte a kitûzötten elvárt mintanagyságot, vagyis a 11 200-at – számolt be Mag Kornélia, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, aki reményét fejezte ki, hogy a kérdõívet kitöltõk a szûrésen is megjelennek.

Dr. Prinz Gyula infektológus rámutatott, hogy az alacsony átfertõzöttség miatt kérdéses a lakosság védettsége a járvány esetleges második hullámában, ám az biztos, hogy ezt már sokkal felkészületebben fogják tudni kezelni.

Dr. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetõje szintén hangsúlyozta, hogy a második hullám szempontjából nagyon fontos lesz a mostani eredmény. Az átfertõzöttség kapcsán hozzátette, hogy az alacsony szám nem meglepõ, hiszen nyájimmunitással még az európai szinten kiemelten nagy betegszámmal rendelkezõ Olaszország esetében sem lehet számolni.

Dr. Vokó Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelõ és Elemzési Központjának vezetõje hangsúlyozta, hogy a szûrés lezárulását követõen a jelenlegi eredmény változni fog, ugyanakkor radikális különbségekre nem lehet számítani, vagyis megmaradhat a vártnak megfelelõen alacsony a fertõzöttségi és az átfertõzöttségi arány. Az országos reprezentatív COVID-19 szûrõvizsgálat kezdeményezése, megszervezése és kivitelezése egy páratlan összefogás eredménye az egyetemek és a partnerek részérõl – emelte ki. Úgy vélte, hogy a döntéshozók számára az óvatos nyitásra alapot adnak az eredmények, de mivel a fogékonyak aránya magas, ezért fontos a fokozatosság, illetve nyomon kell követni azt is, hogy a különbözõ intézkedések hatására hogyan változnak az adatok a továbbiakban.

A Semmelweis Egyetem rektora, dr. Merkely Béla köszönetet mondott az együttmûködésért minden lakosnak, a polgármestereknek, a jegyzõknek, az Országos Mentõszolgálatnak, a szûrõbuszokért a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, a rendõrségnek, a Magyarországi Vízimentõk munkatársainak, az országos és helyi média képviselõinek. Kitért arra is, hogy a vizsgálat mintegy 1500 orvos, ápoló, asszisztens, orvostanhallgató, doktorandusz bevonásával valósul meg.