A Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, a

Észak-Amerikában a Lyme-kór a baktériumközvetítõ állat által terjesztett leggyakoribb betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevû spirochéta (spirálformájú mikroorganizmus, baktérium) okoz. A betegség lefolyása változatos, a fertõzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, amelyeket könnyen lehet antibiotikummal kezelni. Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertõzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre - olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztõ hírportálon. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védõoltás.

A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztõbe, és elemezték kölcsönhatásukat a Borrelia burgdorferi 36 mintájával. Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerõ protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzõrendszerként mûködik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertõzés éri.

A PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egérnek sokkal magasabb a baktériumszintje, mint annak az egérnek, amelynek van ilyen fehérjéje, és a fehérjehiányos egér az immunrendszer rendellenes mûködését mutatja - írták a kutatók tanulmányukban.

"Segítheti a fertõzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezet képességét arra, hogy több ilyen fehérjét állítson elõ" - mondta Erol Fikrig járványtani professzor, a tanulmány egyik szerzõje.

Erol Fikrg és kollégái azt is vizsgálják, hogy a magasabb PGLYRP1-fehérjeszintû emberek kevésbé hajlamosak-e a Borrelia burgdorferi okozta fertõzésre, ami segítene megmagyarázni azt, hogy egyes fertõzöttek miért gyõzik le könnyebben a betegséget.