Hatmillió éves, emberfélétõl (hominidától) származ

A fosszilizálódott tengerparti üledékben talált lábnyomokra a krétai Trakhilosz falu közelében bukkantak, errõl elõször 2017-ben számoltak be a tudósok. Geofizikai és mikropaleontológiai módszerekkel sikerült most megállapítani a korukat: 6,05 millió évben határozták meg.

Ezzel ez a több mint 50 lábnyom a legrégebbi ismert bizonyítéka annak, hogy emberihez hasonlatos lábat járásra használtak - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztõ portál.

A kutatást a Tübingeni Egyetem Senckenberg Kutatóintézetének szakértõi, Uwe Kirscher és Madelaine Böhme vezették, az eredményekrõl a Scientific Reports címû tudományos lapban számoltak be.

"A nyomok majdnem 2,5 millió évvel régebbiek, mint azok, amelyeket a tanzániai Laetoliban találtak és az Australopithecus afarensisnek tulajdonítanak. Ezáltal a trakhiloszi nyomok ugyanolyan korúak, mint a felegyenesedve járó Orrorin tugenensis nevû emberféle Kenyában talált fosszíliái. Ehhez a fajhoz köthetõen azonban eddig csak combcsontot találtak, a lábfej csontjait és lábnyomokat nem" - mondta Kirscher. A krétai lelet korának meghatározása új fényt vet az emberi járás korai, több mint hatmillió évvel ezelõtti evolúciójára.

"A járásra használt legrégibb emberi láb talppárnával, erõteljes nagyujjal és egyre kisebb párhuzamos oldalsó ujjakkal rendelkezett. A talp rövidebb, mint az Australopithecusé. A boltozat nem volt még hangsúlyos, a sarok keskenyebb" - mondta Per Ahlberg, az Uppsalai Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzõje.

Hatmillió évvel ezelõtt Krétát és Görögország szárazföldi részét összekötötte a Peloponnészoszi-félsziget. Böhme szerint nem kizárható, hogy kapcsolat van a lábnyomokat hátrahagyó elõemberféle és a kutatócsoportjuk által néhány évvel ezelõtt azonosított hominida, a Graecopithecus freybergi között, amelynek fosszíliáit 7,2 millió éves üledékben találták csupán 250 kilométerrel távolabb, Athénban.