Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyisége

Az aszteroidákat kollégáival fölfedezõ szakember kifejtette, hogy a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. A felfedezõt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, késõbb már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák õket, aminek feltétele a pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. Ezt követõen tíz év áll a felfedezõ rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak.

A kutató felidézte, hogy Magyarország az 1930-as, 40-es évek fordulóján öt éven át "kisbolygó nagyhatalomnak" számított, ekkor a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György vezetett keresõprogramot. Ezt 1997-ben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttmûködésében indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újították föl. Az azóta felfedezett csaknem kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetõi Megfigyelõ Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói, munkatársai.

A Nemzetközi Csillagászati Unió munkacsoportja november végén több tucat kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Ezek közül több magyar csillagász, a Konkoly Obszervatórium egykori és jelenlegi munkatársa - Tóth Imre, Paparó Margit, Oláh Katalin, Kelemen János, Ábrahám Péter, Virághalmy Géza, Barcza Szabolcs - nevét viseli. Aszteroidát neveztek el Karikó Katalin biokémikusról, Vass Imrérõl, az aggteleki Baradla-barlang egyik legismertebb kutatójáról, Schick Béláról, a modern allergológia és immunológia egyik megalapítójáról, Guckler Károlyról, a fõváros környéki sikeres erdõsítési munkák egykori irányítójáról, Schulek Frigyes építészrõl, Kulcsár Gyõzõ négyszeres olimpiai bajnok vívóról, Miroslav Mesaros szlovák matematika és fizika szakos tanárról, amatõr csillagászról, valamint Tessedik Sámuel evangélikus lelkészrõl, pedagógusról, gazdasági szakíróról is.