Mûholdfelvételek szerint a mintegy Róma nagyságú C

A Conger-jégself, amelynek felszíni kiterjedése 1200 négyzetkilométer volt, a felvételek tanúsága alapján március 15-e környékén szakadt le és tört össze. A múlt héten az Antarktisz keleti részén szokatlanul meleg volt, a Concordia bázison március 18-án mínusz 11,8 Celsius fokot mértek, ami több mint 40 Celsius fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban ott megszokott. A rekordhõmérsékleteket egy légköri folyó okozta, amely csapdába ejtette a meleget a kontinens felett.

A jégselfek a jégtakarók óceán feletti nyúlványai, amelyek fontos szerepet játszanak a szárazföldi jég visszatartásában. Nélkülük a szárazföldi jég gyorsabban áramlik az óceánba, ami a tengerszint emelkedéséhez vezet.

Az Antarktiszon legutóbb 2000-es évek elején a Larsen B jégself leszakadása volt ilyen horderejû esemény, annak ellenére, hogy a Conger a Larsen B-hez képest viszonylagosan kicsi. Catherine Colello Walker, a NASA tudósa szerint miközben a Conger eltûnésének nem lesz igazán nagy hatása, azt azonban jól jelzi, hogy mire számíthatunk.

A Conger jégself a 2000-es évek közepe óta egészen 2020 elejéig fokozatosan zsugorodott - idézte fel Walker. Idén március 4-re úgy tûnt, hogy a jégtakaró a januárban mért 1200 négyzetkilométeres felszíni kiterjedésének több mint felét elvesztette.

Peter Neff, a Minnesotai Egyetem glaciológusa meglepõnek nevezte, hogy a kontinens keleti részén történt ilyen jelenség. Mint mondta: az Antarktisz keleti részére még mindig úgy gondolunk, mint szilárd, magas, hideg, mozdíthatatlan jégtömbre, miközben a jelek arra utalnak, hogy az ottani jég szintén gyors ütemben olvad.

A Copernicus Sentinel-1 mûholdfelvételei azt mutatják, hogy a jégself összeroppanása március 5. és 7. között kezdõdött.

Helen Amanda Fricker, a Scripps Sarkközpont kutatója egy Twitter-üzenetben arról írt, hogy márciusban a Kelet-Antarktiszon három alkalommal szakadtak le jégdarabok: a Conger-jégself összeomlásán kívül a Totten-gleccserrõl és a Glenzer-jégselfrõl is törtek le kisebb jégdarabok. Felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kelet-Antarktisz jegének nagy részét a jégselfek tartják vissza, az összes ottani jégselfet szemmel kell tartani.

Matt King ausztrál professzor, az Antarktiszi Tudományos Központ vezetõje elmondta, hogy szerencsére a Conger mögött lévõ gleccser kicsi, így annak nem lesz komoly hatása, hogy bejut a tengerbe. A tudós azonban azt jósolta, hogy az éghajlat felmelegedésével a jövõben még több jégtábla fog leszakadni, és ennek következtében annyi jég olvadhat el, ami már megemelheti a globális tengerszintet.