A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két

Kásler Miklós felidézte, hogy az archeogenetikai kutatás két irányba indult el Magyarországon. Szegeden populációgenetikai kutatások kezdõdtek, az Országos Onkológiai Intézet pedig az Árpád-dinasztia genetikai állományának kutatását indította el, azonosítva III. Béla király férfiági leszármazási vonalát.

Ezt a két kutatási irányt egyesítette a Magyarságkutató Intézet, kiegészítve a többi tudományág eredményeivel, így rövid idõ alatt is tudományosan megalapozott, prekoncepcióktól mentes eredményeket értek el - tette hozzá.

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet fõigazgatója elmondta, a székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyek azonosításáról, valamint a Hunyadi-család genetikai állományáról szóló tudományos publikációik jelenleg lektorálás alatt vannak, megjelenésük a következõ hónapokban várható.

Mint kiemelte, az osszárium kutatásának elõzménye volt, hogy Kásler Miklós kezdeményezésére az Országos Onkológiai Intézet III. Béla csontjaiból meghatározta az Árpádok genetikai állományát; így vált lehetségessé a Székesfehérváron nyugvó maradványok, a Szt. László-ereklye, illetve Tihanyban I. András csontjainak vizsgálata is.

Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet régészeti kutatóközpontjának igazgatója a régészek felelõsségét hangsúlyozta, hiszen a laborokban vizsgált csontanyagot is a régészek tárják fel - mutatott rá.

Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatóközpontjának igazgatója emlékeztetett arra, hogy a székesfehérvári bazilikában ma azonosítatlanul nyugszanak egy csontkamrában a magyar uralkodók maradványai.

A Magyarságkutató Intézet laborjában azonban kiépítették a jelenleg elérhetõ legmodernebb molekuláris technológiát, amellyel teljes örökítõanyag-sorrendet tudnak leolvasni akár 2000 éves csontmaradványokból is. Nemcsak az Y kromoszómát és a mitokondriumot tudják vizsgálni, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudják határozni, és ezzel a technológiai újítással képesek pontosan felvázolni a rokonsági viszonyokat - közölte.

Kásler Miklós az MTI kérdésére elmondta, hogy a székesfehérvári osszáriumban mintegy 900 személy maradványait tárták fel, közülük 204 minta teljes örökítõanyagát már feldolgozták, 102 minta feldolgozása pedig jelenleg zajlik.

A kutatás célja, hogy az Árpád-ház férfi tagjai mellett azonosítsák feleségeiket, rokonaikat, valamint a vegyesházi királyokat is. A munka késõbbi szakaszában ezért igyekeznek bevonni további fellelhetõ mintákat, vizsgálni tervezik például Károly Róbert és Nagy Lajos Nápolyban nyugvó rokonainak csontjait is - vetette fel a miniszter.

Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy a Hunyadiak maradványait az 1918-as román bevonuláskor szétszórták Gyulafehérváron, ezért már csak egy helyen volt lehetõség "közelebb jutni" a családhoz: Corvin János és leszármazottai Lepoglavában õrzött csontjainak vizsgálatával. Ennek a kutatásnak az eredményei is rövidesen hozzáférhetõk lesznek - közölte.