Az alapvető élelmiszerekre nulla százalékos, a háztartási energiára ötszázalékos áfát követelt újra a jelenlegi 27% helyett Korózs Lajos, az MSZP alelnöke az ATV Start című műsorában.

Ezt a kettőt sorolta legelőre pártja konkrét követelései közül, melyek:

- csökkenjen az alapélelmiszerek áfája 0%-ra;

- a rezsiSTOP keretében a 12 forintos paksi áramot adják annyiért, amennyibe az kerül;

- csökkenjen a lakossági háztartási energia áfája 5%-ra;vonják vissza a rendszerhasználati díjak emelését;

- legyen garantált energetikai alapszolgáltatás;

- legyenek ingyenesek az előre fizető mérőórák és a visszakapcsolás;

- induljanak országos szigetelési programok.

Az élelmiszeráfa-csökkentésnek ráadásul nincs korlátja az Európai Unió részéről; nem ösztönzi, de hozzájárul ahhoz, hogy nulla százalékos legyen az élelmiszer forgalmi adója - mutatott rá a szocialista politikus.

Az energiaárnál Korózs rámutatott: azon túl, hogy 27 százalék áfát tartalmaz, tartalmaz még plusz 4 százalék extraprofitadót is, tehát a háztartások 31 százalék körüli adótartalommal vásárolják meg ezeket a szolgáltatásokat.

Hangsúlyozta: a háztartási energia áránál nem áll fenn az a veszély, hogy a kereskedők "sumákolnak", és hiába csökken rajta az áfa, néhány hónap múlva "visszaaraszol" a korábbi szintre, hiszen itt hatósági árról van szó" "annyiért kell adni, amennyiért a kormány megállapítja".

Műsorvezetői közbevetésre, hogy a szocialisták által követelt áfacsökkentéssel csökkenne az állam adóbevétele, azzal felelt: az meglesz a csökkentéssel együtt is, hiszen "akkor meg a fogyasztás fog nőni".

Rámutatott: a magas inflációból ezermilliárdos áfabevételi többlete keletkezett a kormányzatnak, csak nem kellene azt értelmetlen presztízsberuházásokra költeni.

Az MSZP szociálpolitikusa "gyalázatosnak" nevezte, hogy az Eurostat rangsora szerint Magyarország – Bulgária után – a második legszegényebb ország az Európai Unióban. Hangsúlyozta: az Eurostat a magyar Központi Statisztikai Hivatal által mért és szolgáltatott adatokból dolgozik.

Azt mondta: a magyar háztartások fogyasztási adatait főként az élelmiszerárak és az energiaárak befolyásolják. Az élelmiszerek a háztartások összköltéseinek negyedét, az energia körülbelül harmadát teszi ki.

Rámutatott: a "futószalagon gyártott" "lózungokat" meg "politikai szlogeneket" lefejtve kiderül: az infláció Magyarországon már a múlt évben is meghaladta az európai átlagot, tehát "nincs itt háborús inflációról szó".

"A kúszó infláció 2019 óta tart, a lépegető infláció már ´20-´21-ben jelen volt Magyarországon, és most sajnos ott tartunk, hogy vágtató ez az infláció. Reméljük, nem lesz hiperinfláció" - mondta a politikus. Sorolta a statisztikai kereteket: a 3% alatti inflációt nevezik kúszó inflációnak, a 3-10% közöttit lépegető inflációnak, a 10% fölöttit vágtató inflációnak.

Ismertette: Magyarországon az átlagos élelmiszerár-növekedés az elmúlt egy évben közel 50 százalékos volt, de azon termékek árnövekedése, melyekből a családok naponta főznek, a 70-80 százalékot is elérte. "Az akciós újság (...) kedvenc olvasmány" lett, mert az emberek három-négy üzletben kénytelenek bevásárolni a háztartás szükségleteinek megfelelő dolgokat, főleg, hogy több kereskedő mennyiségi korlátokat vezetett be az ársapkás termékekre - jegyezte meg.

"Az emberek nagyon racionális döntéseket hoznak, és a pénztárcájukhoz állítják be a saját maguk fogyasztását" – tette hozzá.

"Nincs elég pénze az embereknek. (...) Attól, hogy viszonylag jó számokat mutat a GDP, itt az emberek százezrei, milliói borzasztóan rosszul fizetett munkát végeznek és keveset keresnek" – mutatott rá az MSZP szociálpolitikusa.