A magyar lakosság többsége erősen bízik a tecnológiai újdonságokban, ugyanakkor egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia (AI) hasznosságában, alkalmazásának jelenlegi helyzetéről pedig még kevéssé tájékozott.

Az AI alkalmazása a többség szerint elsősorban az internetes keresőmotorok, az önvezető járművek és a gyárak működésének optimalizálása területén folyik, és kevésbé ismert, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében, a biztonsági megoldásokban, a gyógyszerek, oltások fejlesztésében és az energiaellátás szabályozásában is.

A felmérés szerint a válaszadók 73 százaléka a mindennapokban általános információkeresésre használja vagy használná a mesterséges intelligenciát, amit a megkérdezettek 66 százaléka viszont a betegségek diagnosztizálásába vonna be.

A jövőt illetően a válaszadók 46 százaléka azt reméli, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez. A fő célok között szerepel az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele és a gyógyító munka megkönnyítése is.

Mindezek mellett a válaszadók 37 százaléka a környezetvédelemben előrelépést, 34 százaléka az emberi munka hatékonyságának javítását, 31 százaléka pedig biztonságosabb közlekedést vár a mesterséges intelligenciától.

A Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából idén augusztusban az NRC végzett reprezentatív felmérést arról, hogyan látják a magyarok a technológiai rohamos fejlődést és a mesterséges intelligencia szerepét. Az online kutatásba a 18 és 65 év közötti magyar lakosok közül 1000 embert vontak be. A kutatást az első alkalommal megrendezett "Bosch×Richter Innovátorok Napja" című konferencián mutatták be.