2023.12.01
Varga Mihály: a költségvetési politika megvédte az eddig elért eredményeit
Jövõre a legfontosabb cél az egyensúlyi mutatók további javítása, a kormány a költségvetés hiányát a GDP 2,9 százalékára csökkenti, és elkötelezett az államadósság mértékének további mérséklésében - jelentette ki a pénzügyminiszter.
Varga Mihály elmondta, a költségvetési politika megvédte az eddig elért eredményeit, elõfinanszírozza az uniós projekteket, ellátta az Ukrajnából érkezett menekülteket, biztosította a migráció költségeit. A nemzetközi pénzügyi szervezetek legutóbbi, õszi értékelése szerint a stabil a pénzintézeti rendszer és a munkaerõpiac, valamint a magas beruházási ráta alapján a költségvetés, államháztartás finanszírozása is - tette hozzá. Az egyensúlyi mutatók javultak, a hitelminõsítõk vagy változatlan vagy javuló értékelést adhatnak várakozásai szerint - közölte a tárcavezetõ.
Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság saját erõbõl, saját lehetõségeit mozgósítva oldotta meg a finanszírozási feladatokat az elmúlt válságokkal teli idõszakban, ellenállóbb a gazdaság a 2008-as válság idõszakához képest a nagyobb kihívások ellenére is. Az egyensúlyi helyzet kedvezõ, a fizetési mérleg hiánya jelentõsen csökkent és az államadósság 2020 óta folyamatosan mérséklõdik - sorolta. Hozzátette, a munkaerõpiac feszes, 4,75 millióan dolgoznak, a beruházások bár csökkentek, a külföldi mûködõtõke-beáramlás rekordot fog elérni 2023-ban.
Azt is megemlítette, hogy az adósságkezelést meghatározó irányszámok maradéktalanul teljesültek. Folyamatos volt az állam finanszírozása és a 2022-es 73,3 százalékról 70 százalék alá csökkentik idén év végére az államadósságot a GDP arányában, jövõre pedig 67 százalék alá mérsékelik. Az adósság szerkezete kedvezõbb lett: míg 10 éve az adósság több mint fele külföldi devizában volt, ez jelentõsen csökkent, közel a negyedére; a külföldiek 65 százalékos arányát 40 százalék alá csökkentették. Az ország stabilitásához hozzájárul, hogy az államadósság 22 százalékát finanszírozza a magyar lakosság, és idén több mint 40 ezerrel bõvült a lakossági állampapír-tulajdonosok létszáma - ismertette.
Az elmúlt egy évben a magyar állampapírok iránti bizalom megnyilvánult abban is, hogy a GlobalCapital 2023. évi szavazásán, a piaci szereplõk véleménye alapján, ismét Magyarország végzett az 1. helyen a "Közép-Kelet-Európa legfigyelemreméltóbb kötvénykibocsátója" kategóriában, emellett a piaci szereplõk voksai alapján Magyarország 3. helyen végzett a GlobalCapital "Közép-Kelet-Európa, Közel-Kelet és Afrika legfigyelemreméltóbb ESG (fenntartható) kötvénykibocsátója" kategóriában.
A jövõ évi adósságkezelésrõl közölte: az adósságportfólió sarokszámain nem változtatnak, marad a 30 százalékos felsõ határ a devizaarányra, a minimum 5,5 éves átlagos futamidõ, valamint a 60-80 százalékos sáv a fix kamatozású adósságelemeknél.
Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója azt mondta, hogy a finanszírozási terv kellõ rugalmasságot biztosít a várható kockázatok kezelésére. Csökkentek a kamatok és a hozamok, a helyzet kedvezõbb a tavalyinál, a forint árfolyama erõsödött és kevésbé változékony. A kockázati felárak mérséklõdtek, 2024-ben a kedvezõ piaci környezet fennmarad, mivel a nagy nemzetközi jegybankok kamatemelése megállt.
A hatályos 2024-es költségvetési törvény szerint a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 2525 milliárd forint, ezt 2643 milliárd forint nettó kibocsátás finanszíroz. Közölte: 10 273 milliárd forint a várható bruttó kibocsátás, szemben a 13 358 milliárd forintot kitevõ, elmúlt 5 éves, átlagos bruttó kibocsátási volumennel. A forint lakossági állampapírok 1528 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó devizafinanszírozás 987 milliárd forint értékben járul hozzá a központi költségvetés hiányának finanszírozásához - ismertette.
Forrás: MTI / Fotó: Hegedüs Róbert