Idei születésû vízibivaly-bikák érkeztek a Budakes

A hatalmasra megnövõ igavonók a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegõrzõ Nonprofit Kft.-tõl érkeztek a bölények mellett elhelyezkedõ kifutójukba - tájékoztatta a sajtót Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezetõ igazgatója szerdán. "A borjak egyelõre csak százötven-kétszáz kilogrammosak, szállításuk egyszerûbb volt, mintha megvártuk volna, hogy elérjék végsõ, hatszáz-hétszáz kilogrammos súlyukat. Az idén 34 éves vadaspark állatállományának bõvítésekor azért döntöttünk a robosztus termetû bivalyok mellett, mert szeretnénk, ha a látogatók képet kapnának arról, milyen lehetett, mikor ezek az óriási állatok rótták az alföld rónáit" - magyarázta az igazgató. A felnõtt korukra tekintélyt parancsoló termetû állatok egyelõre pelyhes hátú, jámbor tekintetû borjak. "A nap nagy részét békés legelészéssel töltik, legjobban a kifutójuk közepén lévõ nagy, természetes pocsolyában szeretnek dagonyázni. Nevüket is feltûnõ vízszeretetükrõl kapták. Azt mesélik, mikor kétszáz-százötven évvel ezelõtt még hatalmas szekereket vontattak, elég volt nekik, ha megláttak egy tavacskát, odahúzták a rakományt és nem volt mit tenni, le kellett szerelni õket, amíg eleget nem fürödtek. Nemcsak a hûsölés miatt tartózkodnak ennyit a vízben, hanem így ápolják a bõrüket, hiszen a most látható vörösesbarna szõrzet késõbb megritkul" - hangsúlyozta Szilágyi Zsolt, a vadaspark vezetõ trénere. A múlt század elején Magyarországon még 150 ezernél több vízi bivaly élt, a szarvasmarháénál 50 százalékkal nagyobb erejét terméskövek, farönkök vontatására, földek feltörésére használták. Teje zsírosabb, mint a tehéné és olyan világhírû sajtok készülnek belõle, mint a mozzarella vagy a cheddar. A marhánál szárazabb, durvább húsa és teje miatt haszonállatként már csak néhány farmon tartják az egyébként igen igénytelen, kákán, szittyón, réti szénán is megélõ állatot.

"A bivalyt kelet élõ traktorának is nevezték, mivel ezt a fajtát Ázsiában háziasították több ezer évvel ezelõtt. A vízben ázó rizsföldeken ma is látni õket munka közben. Magyarországon ma már csak a génmegõrzés céljából tartják õket nemzeti parkjainkban" - magyarázta Szilágyi Zsolt. "Azért jöttek ketten, mert csordában szeretnek élni. Nevet nem adtunk nekik, mert a legjobb ötleteket mindig a látogatóktól kapjuk. Augusztusban ki is írjuk a pályázatot honlapunkon" - fûzte hozzá az igazgató. Szabó Péter azt is elmondta, hogy a Budakeszi Vadaspark negyven fajtája és mintegy kétszáz állata szeptemberben újabbakkal bõvül, ám kilétük, fajtájuk egyelõre meglepetés.