A miniszterelnök egy technikai trükkhöz folyamodot

Valójában azonban az történt, hogy egyedül maradt a többi miniszterelnökkel szemben, ezért végül meghátrált.

A legrosszabb dolog, ami az Európai Unióban történhet veled, ha egyedül maradsz - állítja a régi mondás, és Orbán Viktorral valami hasonló történt az unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján Brüsszelben. A decemberi uniós csúcsot elõzetesen egy kiemelten fontos, ezért várhatóan elhúzódó találkozóként harangozták be, ehhez képest az egyik legfontosabb ügyben már az elsõ nap estéjére döntés született.

Még az is felvetõdött korábban, hogy az uniós vezetõk akár karácsonyig is elhúzhatják a dolgot, mivel több olyan ügy is terítékre került, amelyhez egyöntetû támogatásra van szükség, vagy a költségvetést érinti. Általában az ilyen ügyekben hosszú vitára lehet számítani.

Ezúttal a leginkább vitás ügynek Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának megkezdése, illetve az ukrán államnak nyújtandó támogatások megszavazása számított. Ezek közül az elsõ csupán azért volt problémás, mert a magyar miniszterelnök ellenezte azt.

Orbán Viktor szerda reggel a parlamenti felszólalásában még arról beszélt, hogy abszurd ötlet Ukrajna uniós csatlakozása. A magyar országgyûlés meg is vitatott egy nyilatkozatot, amelyben arról van szó, hogy ezt az ügyet a kormányfõ ne támogassa a miniszterelnökök találkozóján. Orbán innen utazott Brüsszelbe, hogy szerdán részt vegyen az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón, majd csütörtök délelõtt az uniós csúcson.

Azt sokáig nem lehetett tudni, hogy pontosan mi a célja Orbánnak az ukrán csatlakozás hátráltatásával. A magyar miniszterelnököt Emmanuel Macron még Párizsba is meghívta, majd csütörtökön a német kancellárral és az Európai Bizottság elnökével kiegészülve együtt reggeliztek a magyar kormányfõvel, hogy megpróbálják meggyõzni az ukrán csatlakozás támogatásáról.

A kérdés valójában az volt, hogy Orbán csupán alkudozik, vagy komolyan gondolja, hogy nem fogja támogatni Ukrajna csatlakozását. Az Európai Unióban bármely tagállam meg tudja akadályozni, hogy egy új tagországgal megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat. Mint kiderült, Orbán Viktor eddig nem akart elmenni.

Csütörtökön este hat óra után született meg a döntés, hogy az Európai Unió tagállamai egyhangúlag támogatják Ukrajna és Moldova uniós csatlakozását, valamint hamarosan visszatérnek Bosznia-Hercegovina csatlakozására is.

A döntés úgy születhetett meg, hogy Orbán Viktor rövid idõre elhagyta az üléstermet, így a többiek nélküle és egységesen szavazhattak.

Ez a megoldás már korábban is felvetõdött lehetõségként, de most Olaf Scholz német kancellár javasolta mindenki elõtt Orbán Viktornak, hogyha nem ért egyet az ukrán csatlakozással, vonuljon ki a terembõl. Ez is történt. A döntés megmagyarázásához több szinten érdemes beszélni az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusáról.

Az elsõ szint a politikai: az EU egységes döntésekre törekszik, így egy-egy vitás ügyben a döntések megvétózása politikai következményekhez vezet. Korábban Orbán Viktorban is csak olyankor merült fel komolyan a vétó ötlete, ha volt legalább egy-két másik tagország, amely szimpatizált vele. Ezért volt különösen fontos partnere Magyarországnak az elõzõ lengyel kormány Brüsszelben. A magány veszélye még Európa erõs emberét is fenyegeti, az EU többi 26 tagállama pedig határozottan támogatta a mostani döntést, egyedül Orbán ellenezte azt. Ha ilyen politikai környezetben vétózik, annak komoly politikai következményei lettek volna.

A másik szint technikai. Az uniós miniszterelnökök az Európai Tanácsnak nevezett formátumban valójában nem döntenek el semmit. Úgynevezett következtetéseket fogadnak el, amelyek politikai szándéknyilatkozatok, és vezetik a kezét a minisztereiknek, hogy késõbb hogyan szavazzanak a Európai Unió Tanácsában, vagyis abban a szervben, amelyik jogilag valóban döntéseket hoz.

Amit Orbán csinált, azt konstruktív távolmaradásnakhívják, hiszen ezzel a lépésével a teremben maradóknak lehetõségük volt egyhangúlag elfogadni a szándéknyilatkozatot arról, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Orbán Viktornak pedig lehetõséget adott arra, hogy megmagyarázza, miért nem szavazta meg az ukrán csatlakozást.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcson az MTI-nek azt mondta, Magyarország úgy döntött, hogy elhagyja az üléstermet, és nem vett részt a szavazáson. Ezzel Magyarország nem akadályozta meg a döntés meghozatalát,de nem is vállalja a felelõsséget ezért az elhibázott döntésért.

Szerinte innentõl kezdve a felelõsség a többi 26 uniós tagállamot terheli.

Orbán Balázs azt is elmondta, hogy az Európai Tanács mostani határozata csupán egy elvi döntés, ezt követõen még a konkrét tárgyalási csomag összeállításához is egyhangúlag kell hozzájárulni a tagállamoknak, és a következõ években a tárgyalási eljárás során legalább 70 alkalommal kell egyhangú döntéshozatal útján támogatni Ukrajna európai uniós csatlakozását.

Továbbra sem támogatjuk, továbbra sem értünk egyet a tárgyalások megkezdésével, ezért továbbra is fenntartjuk a magyar álláspontot - tette hozzá.

Ezzel az érveléssel Orbán Balázs pontosan arra utalt, hogy a miniszterelnökök most meghozott politikai döntései után valójában a minisztereknek kell majd szavazniuk a csatlakozásról. Így mûködik az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa. A miniszterelnökök végsõ konklúzióját, amelyben megfogalmazzák az összes megállapodást, Orbán Viktornak is alá kell majd írnia, ám, ha ezt nem teszi meg, akkor azt az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a saját neve alatt adhatja ki, rögzítve benne, hogy Magyarország mely döntésekkel nem értett egyet.

Az egyhangú döntéshozatal mellett az Európai Unió kifejezetten törekszik arra, hogy a vitás ügyekben kompromisszumok szülessenek. A magyar kormány minisztereinek szavazatára az ukrán csatlakozáshoz a késõbbiekben is szükség lesz, így nem lehet cél a magyar miniszterelnök megalázása. Scholz ötletével egy olyan megoldás született, amivel Orbán a lehetõ legkisebb arcvesztéssel érvelhet a jövõben amellett, hogy õ nem támogatta az ukrán csatlakozást, és az sem igaz, hogy egyetlen nap alatt elengedte volna a vétóját.

Miközben ez persze nem igaz. A magyar miniszterelnök egyedül maradt az Európai Tanácsban, ám, ha meg akarta volna vétózni ezt a döntést, megtehette volna.De engedett a vétóból.

Ezt az is jelezte, hogy Charles Michel személyesen vonult le az Európai Tanács aulájában dolgozó újságírókhoz bejelenteni a döntést, márpedig ilyen nagyon ritkán történik. Közvetlenül utána a többi miniszterelnök is megfutotta a saját gyõzelmi körét.

A szlovén miniszterelnök késõbb arról is beszélt, hogy Orbán nem kapott semmit a vétó elengedéséért cserébe, szóval tárgyalási taktikának sem tûnt ez igazán hasznosnak. Egyszerûen legyõzte õt a politikai túlerõ.

Az Európai Tanács csúcsülésének ezzel még nincs vége, több ügyben is komoly vita várható, és Orbán ugyan korábban kevésbé vehemensen beszélt az Ukrajnának adott pénzügyi támogatásokkal szemben, itt azért még lesz lehetõsége megakadályozni a közös döntéshozatalt.