Péntek hajnalban 64,6 milliárd eurós költségvetési

Az Európai Bizottság eredetileg közel 100 milliárd eurós kiegészítésre tett javaslatot, miután a szokásos módon, félidõben vizsgálta felül a hétéves, 2021-2027 közötti uniós költségvetést. Ebbõl az összegbõl 50 milliárd eurót szántak Ukrajna támogatására, 33 milliárdot kedvezményes hitel, 17 milliárdot vissza nem térítendõ hozzájárulás formájában.

A tagállamok nem lelkesedtek a javaslatért, mivel a csomagba 66 milliárdnyi friss forrást is kért a Bizottság, és ennek a nagy részét nekik kellett volna állniuk.Egyedül az Ukrajnának szánt 50 milliárddal kapcsolatban volt majdnem teljes az összhang, a hozzájárulást csak Magyarország ellenezte.

Charles Michelék december 12-ei, kiszivárgott tervezete már egy jelentõsen átstrukturált költségvetési hozzájárulásról szólt. A teljes összeget 100 helyett 64,6 milliárdban határozták meg, miközben a friss hozzájárulás mértékét is csökkentették, 66 milliárdról 22,5 milliárdra.

Bár a csütörtöki tárgyalásokon a Németország vezette északi tagállamok lejjebb, Olaszország és más déli országok feljebb akarták alkudni az összeget, végül nem történt érdemi változás.

A teljes összeg maradt 64,6 milliárd, míg a friss hozzájárulás mértéke minimálisan, 21 milliárdra csökkent. A két összeg közötti különbséget az Ukrajnának szánt 33 milliárdos hitel és 10,6 milliárdnyi átcsoportosított uniós pénz jelenti. Utóbbiak olyan források, amik korábban megszavazott csomagokból állnak az Unió rendelkezésére.

A végleges csomag szerint:

50 milliárdot Ukrajna segítésére,
9,6 milliárdot migrációra és külpolitikára,
1,5 milliárdot az Európai Védelmi Alapra,
2 milliárdot elõre nem látható krízismenedzsmentre,
1,5 milliárdot természeti katasztrófák és humanitárius krízisek kezelésére fordítana az Európai Tanács.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a megegyezést hajnalban jelentette be az újságíróknak. Azt mondta, a svéd kormánynak még egyeztetnie kell a svéd parlamenttel, de a döntést õk is támogatják. A 27 tagállam közül egyedül Magyarország nem ért egyet a tervezettel.

Orbán péntek reggel azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy azért vétózott, mert jogsértésnek tartja az Ukrajnának szánt pénzügyi segélyt. Szerinte az ukrán helyzet rosszul áll, ezért nem több pénzt kellene küldeni a háborúra, hanem megállítani azt.

Az EU-csúcs péntek délelõtt migrációs és külügyi témákkal folytatódik. Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megindításáról már csütörtök kora este megegyezett a Tanács. A döntésben Orbán nem vett részt, a szavazás elõtt kiment a terembõl.

Mivel a két legnehezebb témán túl vannak a politikusok, a csúcstalálkozó várhatóan az elõzetes tervek szerint, péntek délután fejezõdik be.