Bánffy Miklós és Kós Károly világa címmel nyílik k

A megnyitó része lesz a magyar kultúra napi ünnepségnek, amelyet a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, a Székely Nemzeti Múzeum, a Kovászna Megyei Mûvelõdési Központ és a Kovászna megyei közgyûlés szervez a Bartók Béla teremben.

Mint a szervezõk szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott, az Erdélyben elõször Sepsiszentgyörgyön bemutatkozó vándorkiállítás apropóját az adja, hogy tavaly volt Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulója.

"Õk fegyvertársak voltak, nagyon komoly erõfeszítéseket tettek azért, hogy a Trianon miatt szétesett országrészt, Erdélyt megmentsék, és az emberek elõtt reményt csillantsanak fel" - mondta Vargha Mihály múzeumigazgató. Hozzátette, mellettük még báró Kemény János járult hozzá ahhoz, hogy az erdélyi magyarság ne lépjen az elvándorlás útjára.

Szebeni Zsuzsa intézetvezetõ kiemelte: a tárlat anyagához a múzeum és Makkai András üvegmûvész is hozzájárult a Csaba királyfit ábrázoló vitráliummal, mely Bánffy Miklós rajza alapján készült. Hangsúlyozta: a múzeum érdeme is, hogy a tárlat ne részinformációkat, hanem teljes képet adjon.

Elmondta, hogy a kiállítás komoly forrásfeltárásokkal is járt, ami Bánffy és Kós barátságára is rávilágított, de új információk, tárgyak is elõkerültek. A sepsiszentgyörgyi tárlaton a Kós Károly által faragott sakkfigurák és a Könyv a lovakrul címû kiadványának eredeti példánya is megtekinthetõ lesz. Ezeket a tárlat társkurátora, Kós Károly unokája, Kós Katalin viszi el Kolozsvárról a székelyföldi városba.

A tárlat végsõ állomása a marosvécsi Kemény-kastély lesz, így a triász harmadik tagjához, Kemény Jánoshoz is kapcsolódik.

Imreh István, a Kovászna Megyei Mûvelõdési Központ igazgatója közölte: a január 22-i ünnepség keretében adják át a Háromszék kultúrájáért díjat is. Az életmûdíjat tizenötödik alkalommal nyújtják át olyan személyiségnek, aki több évtizeden át meghatározta a térség kulturális életét.

Vargha Mihály múzeumigazgató arra is kitért, hogy a múzeum újranyitása óta jelentõsen megnõtt a román anyanyelvû látogatók száma, akik "már nem elõítéletekkel, hanem kíváncsian jönnek". Hozzátette: ez a tendencia a térség más múzeumaiban is tapasztalható, így ezek akár "híd szerepet" is betölthetnek a két nemzet között.