Huszonöt modern és kortárs magyar és külföldi alko

Az április 7-ig nyitva tartó, Új kezdet - Remekmûvek huszonöt újat kezdõ képtõmûvésztõl címû tárlat az Antal-Lusztig-gyûjteménybõl mutat be válogatást.

Antal Péter Debrecenben élõ mûgyûjtõ kollekciójának alapját nagyapja, Lusztig Sámuel hozta létre, majd Antal Péter vitte tovább és mozdította el egy progresszívebb, 20-21. századi irányba. A gyûjtemény jelenleg többezer mûtárgyat számlál és több külföldi kiállításon mutatkozott már be - hangsúlyozta Vékony Délia, a HAB mûvészeti vezetõje a kiállítás hétfõi sajtóbejárásán.

A tárlat kurátora Gulyás Gábor mûvészettörténész, aki olyan mûvészek alkotásait válogatta ki a kollekcióból, akik korszakalkotót hoztak létre és kánonteremtõvé váltak a képzõmûvészetben. A kiállítás koncepciója volt az újrakezdés és a megújulás - tette hozzá.

Vékony Délia kiemelte: a tárlaton az absztrakt mûvészet megújítójától, Hantai Simontól látható a 60-as években készült Pilage címû, nagyméretû festmény. Hantai a vásznat hajtogatta, csomózta, gyûrte és csavarta, majd újra szétszedte, és ezeket az óriási méretû vásznait maga darabolta fel. Reigl Judit egyik leghíresebb sorozatából látható a Tömbírás címû, 1964-es mû, Damien Hirst brit alkotótól Helter Skelter címû, 2002-es festménye, amely a forgó Földet és a csillagok mozgását idézi meg, az élet és a halál örökös körforgására utalva - magyarázta Vékony Délia.

A mûvészeti vezetõ ismertetése szerint marhavérrel készült Hermann Nitsch Vér vékony szöveten címû vászonképe. Az osztrák mûvész által alapított performatív társulat tagjai akcióikban lemészárolt és kibelezett állatok vérével festettek, kompozícióikban vérrel lelocsolt meztelen emberek szerepeltek.

Gerhard Richter világhírû kortárs német képzõmûvésztõl és Serge Poliakoff kirgiz származású festõmûvésztõl egy-egy monokróm kép, Moholy-Nagy Lászlótól két figurális kép szerepel a kiállításban, míg Maurer Dórától a Paprika címû, nagyméretû geometrikus absztrakt festmény látható, Keserü Ilonától pedig a Jel, amelyen a vászon térbeli kiterjedése kapott hangsúlyt - sorolta Vékony Délia.

A mûvészeti vezetõ elmondta, hogy az Antal-Lusztig-gyûjtemény hat Csontváry-mûvet tartalmaz, ezek közül a kiállításban a Délutáni vihar Trauban címû festmény látható, amely kis mérete ellenére a festõ egyik legfontosabb mûvének számít. A színösszeállítást és kidolgozottságot tekintve ez egy nagyon átgondolt festmény, a kék szín rengeteg árnyalata megjelenik rajta - hívta fel a figyelmet.

Gulácsy Lajostól 80 mûvet õriz az Antal-Lusztig-kollekció, a kiállításon az 1914-es Vízió címû festmény jelenik meg. A futurista szobrászat klasszikusától, Csáky Lászlótól a Kubista fej címû szobrot láthatják az érdeklõdõk, Ámos Imrétõl a Csodavárók címû korai festményt, amelyen megjelenik a mûvész bekötött szemmel, de látható a képen felsége, Anna Margit és Rudnay Gyula, Ámos fõiskolai mestere is.

Szerepel még a kiállításon Vajda Lajos korai önarcképe, valamint Piros Krisztus és Plasztikus fej címû festménye. A második világháború utáni ötven év magyar újítói közül Korniss Dezsõ és Kondor Béla egy-egy festménye, valamint Schaár Erzsébet Nõ címû gipszszobra is látható, míg Lovas Ilona Stáció címû sorozatából a No. 16 szerepel a kiállításon.

Vékony Délia hozzátette: a kortárs alkotók közül Lakner László Száj címû olajképe és Bukta Imre Egy darab õsz címû munkája mellett bemutatják Kicsiny Balázs Ivócsarnok címû nagyhatású installációját, amelyben a térdeplõ mélytengeri búvárok erõs vizuális metaforát adnak a kiszolgáltatottságról, a tehetetlenségrõl. Az installáció 2005-ben szerepelt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában - idézte fel a mûvészeti vezetõ.

A Kis Varsó csoport (Havas Bálint, Gálik András) Tulajdonság címû munkája 12 serdülõ fiút jelenít meg amint tornasorban állnak egymás mellett. A gyerekek frizurája és öltözéke a nyolcvanas évek világát idézi meg, a szemük be van hunyva, de arcuk és testtartásuk mindegyiknek más - magyarázta a HAB mûvészeti vezetõje.

Az ingyenesen látogatható kiállításhoz tárlatvezetések is kapcsolódnak: február 1-jén a kurátor, Gulyás Gábor kalauzolja a látogatókat - hívta fel a figyelmet Vékony Délia.

A HAB tavaly júniusban nyitotta meg kapuit az Andrássy úton az MBH Bank mûvészeti alapítványának támogatásával. A multifunkcionális mûvészeti központban a kiállítótér mellett grafikai mûhely, 100 négyzetméteres alkotótér, shop, az emeleten pedig rezidencia kapott helyet, ahol - a tervek szerint - külföldi és magyar mûvészeket látnak vendégül. A kertben szoborpark várja az érdeklõdõket.