Közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivõje kedden újságíróknak.

Peszkov Emmanuel Macron francia elnök szavait kommentálta így, aki egy Ukrajna támogatása ügyében megtartott hétfõi párizsi konferencia után azt mondta, hogy nyugati vezetõk megvitatták annak lehetõségét, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, de nem jutottak konszenzusra.

"Ez esetben már nem a valószínûségrõl, hanem az elkerülhetetlenségrõl kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelõsségüknek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és fõleg országuk polgárai érdekeinek" - fogalmazott az orosz elnöki szóvivõ.

Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy "a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába". Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.

A szóvivõ szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba. Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.

Azt a fejleményt, hogy európai országok elkezdték megvitatni csapataik Ukrajnába vezénylésének lehetõségét, Szergej Lavrov kedden azzal hozta összefüggésbe, hogy nem született látható eredmény az ukrán fegyveres erõknek nyújtandó katonai támogatás terén. Lavrov - újságírói kérdésre válaszolva - arra figyelmeztetett, hogy "öngyilkos" lépés lenne, ha bebizonyosodna, hogy európai országok rakétakoalíciót hoznak létre annak érdekében, hogy Kijevet olyan, nagy hatótávolságú fegyverekkel lássák el, amelyek képesek mélyen Oroszország belsejében lévõ célpontokra csapást mérni. Rámutatott, hogy egy "kilencedik rakétakoalíciónak" nevezett tömörülés létrehozására ugyancsak Macron tett javaslatot.

Az orosz diplomácia vezetõje hangot adott véleményének, miszerint az az új rendezési javaslat, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök segítõi készítenek elõ egy genfi egyeztetésen az ukrajnai válság rendezésére, ugyanúgy "nyilvánvaló ultimátum", mint ahogy szerinte Zelenszkij elõzõ tízpontos formulája is az volt.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivõ a diplomáciai tárca honlapján kedden közölt kommentárjában sürgette, hogy az Egyesült Államok mondjon le a Zelenszkij-féle "békeformuláról", ha valóban elõ akarja segíteni az ukrajnai konfliktus rendezését, és teljesítse Oroszország "jogos" követeléseit európai biztonsági érdekei biztosításával kapcsolatban.

Arra kitérve, hogy Macron felvetetett a csapatok Ukrajnába vezénylését, Zaharova emlékeztetett rá, hogy 1945 áprilisában a francia Charlemagne (Nagy Károly) SS-hadosztály Berlin központját védelmezte. "Emmanuel, Ön egy Charlemagne II hadosztály megszervezésérõl döntött Zelenszkij bunkerének védelmezésére?" - tette fel a kérdést Zaharova.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Macron azért beszélt Oroszország legyõzésének szükségességérõl, a kijevi "nácik" nagy hatótávolságú fegyverekkel való felszerelésérõl és a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetõségérõl, mert "egyszerre két problémája is adódott: elõször valószínûleg fejébe szökött a vizelet, aztán pedig rátört a szóvisszatartási képtelenség". Medvegyev azt írta, hogy az általa használt idiómával a meggondolatlan reakcióra hajlamos emberekre szoktak utalni.

"Azzal a közelmúltbeli törekvéssel párosulva, hogy megossza Franciaország nukleáris arzenálját minden erre hajlandó európaival, úgy tûnik, hogy Macron beszédbeli inkontinenciája elhúzódó és fájdalmas problémává vált" - tette hozzá a volt orosz elnök és kormányfõ.