Az Agrárminisztérium támogatásával hetedik alkalom

V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelõs miniszterelnöki biztos az eseményen úgy fogalmazott, hogy a kuvaszok bátorsága, intelligenciája, tekintélyt parancsoló megjelenése és hûsége, "ahogy a történelem során, úgy ma és a jövõben is segítségünkre és örömünkre lehet".

Felidézte, 2018-ban indult el a Földmûvelésügyi Minisztérium, a Magyar Ebtenyésztõk Országos Egyesületeinek Szövetsége és az OPSZ együttmûködésében a fajtamentõ mintaprogram, amiben egykori pásztor- és õrzõ-védõ kutyák leszármazottai járõrszolgálatba állnak. De közben másik szolgálatot is ellátnak - hívta fel a figyelmet -, népszerûsítik a hungarikumok ügyét, "az értékeinkhez való ragaszkodást, a magyar életmód védelmét".

Magyarország a világon az elsõk között ismerte fel a génmegõrzés fontosságát - emlékeztetett -, ezért kapott kiemelt szerepet a kormányprogramban a genetikai erõforrások megõrzése növény- és állatfajaink, -fajtáink tekintetében, köztük a kiemelt nemzeti értékeink és a hungarikumaink esetében hangsúlyosan is.

V. Németh Zsolt rámutatott arra is, hogy a program nemcsak cél, hanem eszköz is arra, hogy az emberek megismerjék, megszeressék az õsi magyar kutyafajtákat. Ugyanakkor ezek fennmaradásához nem elég, hogy a nemzeti kincsek közé kerültek, majd hungarikummá váltak, mert "attól fognak megmaradni, ha a kutyatartás, a magyar kutyák tartása az életmódunk részévé válik".

Túrós András, az Országos Polgárõr Szövetség elnöke arra emlékeztetett, hogy 11 hónappal ezelõtt született meg a döntés: a polgárõrségnél önálló lesz a lovas és a kutyás szolgálati tagozat, az utóbbi pedig új résszel bõvül, az állatvédelemmel.

Kiemelte, a kutyás szolgálati tagozat repülõrajtot vett kitûzött céljai elérésében, az állatvédelemmel és a felelõs állattartással kapcsolatban pedig az egyik feladat közösen meghatározni, hogy mit tehetnek a polgárõrök ezen a területen.

Beszámolt arról is, hogy a három új kuvaszkölyökkel - Lujzival, Bodzával és Bakával - együtt a polgárõrség már harminchét kuvasszal rendelkezik, "úgy tûnik, hogy ez a fajtamentés sikeres volt".

Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke egyebek mellett azt emelte ki, hogy a 11 hónappal ezelõtt született megállapodás szerint a többi között az alapítvány minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a polgárõrség állatvédelmi tevékenységét.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgárõr nemcsak a közrendet, a társadalmat szolgálja, de példát is mutat a felelõs állattartásból, hiszen meg tudják mutatni, hogy "milyen jól szocializáltak, milyen fantasztikusak tudnak lenni a kutyák".

Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetõje, az Õshonos Magyar Kutyákkal Közjóért Alapítvány alapítója - aki húsz éve nyújtott be határozati javaslatot a kilenc magyar régi kutyafajta nemzeti kincsként való elfogadásáról - az MTI-nek elmondta: szép gesztus, hogy a polgárõrséggel együttmûködve évrõl évre kölyökkuvaszokat kapnak a polgárõrök, mert meg kell találni a kuvasz helyét a mai világban is.

"Ezt igyekszünk mi is támogatni, hiszen fontos, hogy ezt a szép, erõteljes magyar kutyát õrzõ-védõ munkára is használjuk" - mondta, hozzáfûzve: a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek használható kutyák a mai viszonyok közepette is, és a polgárõrség szívesen és örömmel fogadja õket.