Az intelligencia egyik fõ alkotóeleme, az úgynevez

Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket az emberi kogníció szervezõdésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez - írták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék kutatói legújabb, a GeroScience címû folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Az egyetem szerdai közleményében emlékeztetnek arra, hogy az embereknél összefüggést mutat a különbözõ kognitív tesztek teljesítménye, vagyis akik jobban teljesítenek egy képességet mérõ teszten, általában más képességekben is sikeresebbek. Az emberi kognitív képességek hierarchikus struktúrában szervezõdnek, a hierarchia tetején az úgynevezett általános kognitív faktor, a g faktor áll. Ez az intelligencia egyik alappillére, magában foglalja és befolyásolja az összes alá tartozó kognitív készséget, és kapcsolatban van a tanulmányi, az akadémiai, illetve a munkahelyi sikerességgel és elõrejutással is.

Az ELTE kutatói legújabb kutatásukban egy ehhez hasonló általános kognitív faktor létezését vizsgálták kutyáknál. A közleményben idézik Turcsán Borbálát, a tanulmány egyik vezetõ szerzõjét, aki szerint bár a kutyák kognitív teljesítménye igen népszerû téma a tudományos irodalomban, a vizsgálatok mindeddig elhanyagolták, hogy mekkora különbség van az egyedek között és miért. Szinte semmit nem lehetett tudni arról sem, hogy a kutyák kognitív képességei milyen struktúrába szervezõdnek.

Ennek vizsgálatára a kutatók 129, három és tizenöt év közötti családi kutya kognitív teljesítményét mérték fel és követték nyomon két és fél éven keresztül. Két átfogóbb kognitív készséget sikerült azonosítaniuk, az önálló problémamegoldást, valamint a tanulási képességet. A két készség egymással is összefüggött, tehát a jobb problémamegoldó képességû kutyák általában hamarabb tanulták meg az új feladatokat is, igazolva, hogy létezik egy magasabb rendû, általános kognitív faktor, ami összeköti õket.

Az emberi szakirodalom alapján ezt g faktornak nevezték a kutatók, akik azt is szerették volna alátámasztani, hogy ez valóban megfeleltethetõ-e a humán g faktornak. Ehhez megvizsgálták, hogy ez a faktor összefügg-e olyan egyéni jellegekkel, amelyekrõl emberi és más állatfajok irodalmi adatai alapján tudjuk, hogy kapcsolatban vannak a g faktorral - magyarázza Faragó Tamás, az etológia tanszék kutatója.

Az eredményekbõl kiderült, hogy a magas g faktor pontszámú kutyák szívesebben fedeztek fel ismeretlen környezetet, jobban érdeklõdtek az újdonságok iránt, és más, eddig nem vizsgált tanulási helyzetben is jobban teljesítettek. Emellett a kutyák g faktor értéke a személyiségükkel is összefüggött, amit egy gazda által kitöltött kérdõív segítségével mértek fel a kutatók. A magas g faktor érték magas aktivitással, képzettséggel és képezhetõséggel párosult, ami igazolta, hogy nemcsak struktúrájában, de külsõ összefüggéseit tekintve is hasonlít a kutya g az emberi g-hez.

Amellett, hogy a kutya g faktora számos párhuzamot mutat az emberével, a kutya kognitív képességei összefüggéseinek vizsgálata az öregedéskutatás területén is új távlatokat nyitott. "Ismert, hogy idõsebb korban a kutyák figyelme, tanulási képessége, memóriája természetes módon hanyatlik. Ha azonban a kognitív képességek összefüggenek egymással, könnyen lehet, hogy a korral való leromlásuk sem független egymástól, hanem van egy közös háttérfaktor a különbözõ képességek leromlása mögött" - emeli ki Bognár Zsófia, a tanulmány másik vezetõ szerzõje.

A kutatók a kutyák kognitív teljesítményének változását is nyomon követték két és fél éven keresztül, így a hosszú távú felmérések során azt is kimutatták, hogy valóban megfigyelhetõ a globális kognitív hanyatlás, a g faktor értéke csökken a korral. Ám ezt a kapcsolatot az egészségi állapot is befolyásolta: rosszabb egészségi állapotú kutyáknál a kor elõrehaladtával egyre gyorsabban romlott a g faktor értéke, ellenben a jó egészségi állapotú kutyáknál nem volt kimutatható változás a koruk elõrehaladtával. Bár ez a globális hanyatlás minden kognitív képességet érintett, az eredményekbõl az is kiderült, hogy a memória és az asszociációs tanulási képesség korral való változását más tényezõk is befolyásolják, amelyek miatt különbözõ dinamika szerint változnak, mint a többiek.

Ez az öregedésmintázat hasonlít az emberi öregedéshez, és segíthet késõbb megtalálni és beazonosítani a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okait - emelik ki a közleményben.

"Az új kutatás érdekes emberi párhuzamokra mutat rá az ember és a kutya öregedése között, tovább erõsítve azt az érvet, hogy a kutya kiváló modellfaj az öregedéskutatás számára" - hangsúlyozza Kubinyi Enikõ, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport és a Szenior Családi Kutya Program vezetõje, hozzátéve, hogy eredményeik alátámasztják a kutya g faktor létezését, így a kutyák az emberi intelligencia evolúciójának és hátterének megértésében is segíthetnek.