Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plená

Amelyek egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséról és a migránsok tagállamok közötti elosztását elõíró szolidaritásról rendelkeznek.

Közleményében az EP kiemelte: a képviselõk által megszavazott paktum szerint a tagállamok azáltal vállalnak szolidaritást a migrációs nyomásnak különösen kitett uniós országokkal, hogy azokból áthelyezik területükre azokat a menedékkérõket, akik jogosan részesülhetnek nemzetközi védelemben.

A migrációs nyomásnak különösen kitett országoknak a többi uniós tagállam pénzügyi hozzájárulásokkal, illetve operatív és technikai támogatással is segít. A szerdai szavazás során az EP-képviselõk "aktualizálták azokat a kritériumokat", amelyek alapján egy tagállam felelõs a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért - derül ki a közleménybõl.

Az áttelepítésre és a humanitárius befogadásra vonatkozó új keretszabályok értelmében a tagállamok önkéntes alapon felajánlhatják az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága (UNHCR) által elismert unión kívüli országokból érkezõ menekültek befogadását, akik legálisan, szervezetten és biztonságosan utaznának az EU területére.

A migrációs csomag válsághelyzetek kezelésére szolgáló rendelete szolidaritási mechanizmust hoz létre az érkezõk számának hirtelen megnövekedésére való reagálásra. Az új szabályok kiterjednek majd a migránsok "eszközként" való felhasználására is, amikor unión kívüli országok vagy "ellenséges nem állami szereplõk" az EU destabilizálása céljából manipulálják a migrációt.

A jövõben azokat, akik nem felelnek meg az uniós belépés feltételeinek, a beengedésük elõtt alapos szûrésnek vetik alá. Ez magában foglalja az azonosítást, a biometrikus adatok gyûjtését, valamint az egészségügyi és biztonsági ellenõrzéseket, legfeljebb hét napon keresztül. A tagállamoknak független ellenõrzési mechanizmusokat kell létrehozniuk az alapvetõ jogok tiszteletben tartásának biztosítására a szûrés során - emelték ki.

A menekültügyi eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében az egész EU-ra vonatkozó új, közös eljárás jön létre a nemzetközi védelem megadására és visszavonására. Az Európai Unió területére szabálytalanul érkezõk adatait, köztük ujjlenyomataikat és arcképmásaikat az e célra szolgáló, megreformált Eurodac-adatbázisban tárolják majd. A hatóságok azt is rögzíthetik, ha valaki biztonsági fenyegetést jelenthet, erõszakos vagy fegyveres cselekményekben vett részt.

Az EP támogatta továbbá a menekült vagy kiegészítõ védelmi jogállás elismerésére, valamint a védelemre jogosultaknak biztosított jogokra vonatkozó, valamennyi tagállamra érvényes új, egységes normákat. A tagállamoknak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétõl (EUAA) kapott információk alapján értékelniük kell a származási országban fennálló helyzetet, és a menekültstátuszt rendszeresen felül kell vizsgálniuk. A védelmet kérelmezõknek a kérelmükért felelõs vagy a védelmet megadó tagállam területén kell maradniuk. Szabályozni fogják továbbá az õrizet körülményeit és a szabad mozgás feltételeit annak érdekében, hogy eltántorítsák a kérelmezõket az EU-n belüli mozgástól.

A tagállamoknak azonos befogadási feltételeket kell biztosítaniuk a menedékkérõk számára, például a lakhatás, az iskoláztatás és az egészségügyi ellátás terén. A nyilvántartásba vett menedékkérõk legkésõbb a kérelem benyújtását követõ hat hónapon belül munkába állhatnak.

Az Európai Parlament jóváhagyását követõen az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformját még az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia hivatalosan. A csomagban szereplõ jogszabályok a közzétételüket követõen lépnek hatályba. A rendeletek alkalmazása várhatóan két év múlva kezdõdik meg. A befogadási feltételekrõl szóló irányelv tekintetében a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendjükbe iktassák.