Legfontosabb az Irán és Izrael közötti helyzet el

Az Európai Parlament plenáris ülésének az április 14-én Izraelt ért iráni támadásról tartott vitáján Borrell hangsúlyozta, hogy a támadás az eszkaláció veszélyét hordozza magában a már amúgy is feszült helyzetben lévõ régióban.

A helyzet rendkívül ingatag, bármelyik fél rossz helyzetfelmérése a konfliktus elmérgesedéséhez vezethet - hívta fel a figyelmet.

"Szakadék szélén vagyunk, de talán egy lépést sikerült onnan visszalépni azzal, hogy sem Izrael, sem Irán nem használta fel az atrocitásokat a helyzet további elmérgesedésére" - fogalmazott Borrell, majd hozzátette: a régióban kialakult feszültség ennek ellenére rendkívül aggasztó, mindkét félnek önmérsékletet kell gyakorolnia.

Emlékeztetett, az uniós tagállamok külügyminiszterei elítélték az iráni támadást és elkötelezettségüket fejezték ki Izrael léte és védelme mellett. Egyetértettek továbbá abban, hogy az EU használni fogja a már érvényes, Iránt az Oroszországot drónokkal és rakétákkal ellátó tevékenysége miatt sújtó szankciós eszközrendszert. A szankciók azonban önmagukban nem fogják elrettenteni Iránt, most a diplomáciai fellépések ideje jött el - hangoztatta. A lehetõ lehatározottabb diplomáciai erõsfeszítésekre van szükség a helyzet elmérgesedésének elkerülésére - hívta fel a figyelmet.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban Borrell azt mondta, a szembenállásnak egyelõre nincs megoldása, de minden félnek arra kell törekednie, hogy béke és stabilitás legyen a régióban. Kijelentette: Európa hangjának józannak kell lennie. Fel kell lépnie az emberi szenvedés csökkentéséért, és elõ kell mozdítania a békét, amelye csak politikai eszközökkel és a kétállami megoldással, egy Izrael mellett létrejövõ palesztin állam megteremtésével lehet elérni - tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetõje.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselõcsoport elnöke a vita során elmondott felszólalásában kijelentette: Magyarország határozottan elítéli Irán Izrael ellen indított rakétatámadását. Az atrocitás azzal a veszéllyel jár, hogy a Közel-Kelet háborús zónává alakul, államok közötti háborúvá. Ez súlyos fenyegetést jelentene a világ, így Európa biztonságára is. A legfontosabb most a helyzet súlyosbodásának a megakadályozása. Mindenkinek az az érdeke, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább, és ne borítsa lángba az egész térséget. Ehhez minden fél részérõl önmérsékletre és fegyelmezettségre van szükség - jelentette ki.

Magyarország elkötelezett Izrael biztonsága mellett, és a régió stabilitása érdekében lép fel a nemzetközi fórumokon - mondta.

"Továbbra is bízunk abban, hogy megelõzhetõ a közel-keleti konfliktus továbbterjedése" - fogalmazott Gál Kinga, majd hozzátette: egy kiterjedõ háború katasztrofális következményekkel járna és komoly migrációs hullámot indítana el Európa irányába.

A fideszes politikus arra figyelmeztetett, hogy a migrációs nyomás fokozódása súlyos biztonsági válságot eredményezne és tönkretenné az európai nemzeteket. Ezért sürgõs a libanoni helyzet, valamint a szíriai menekültkérdés rendezése, ahogy az unió stratégiai érdeke a biztonságos környezet fenntartása a Földközi-tengeren, valamint a kölcsönösen elõnyös együttmûködés Ankarával - jelentette ki.

"Európa és benne hazánk biztonságának záloga a Közel-Kelet békéje és stabilitása. Ezért mi a béke pártján állunk" - tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.

Április 14-re virradóra Irán több mint 300 drónt és rakétát lõtt ki a zsidó állam felé, az eszközöket szinte kivétel nélkül még a levegõben elfogta és megsemmisítette az izraeli légvédelem. A lehulló törmelékektõl egy gyerek sérült meg súlyosan, illetve kisebb károk keletkeztek a Nabatim légibázison. Irán jogos önvédelemnek nevezte a támadást, válaszul arra a két héttel ezelõtti légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.