A magyar emberek erõsebbé tették Európát, a magyar

Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében azt mondta: "húsz évvel ezelõtt végre egyesült a családunk egy közös otthonban". Magyarország mindig is Európa szívében helyezkedett el - hangsúlyozta.

Emlékeztetett: a vasfüggöny mögött magyarok nemzedékei harcoltak azért, hogy visszaszerezzék a szabadságukat.

"Önök húsz évvel ezelõtt úgy döntöttek, elfoglalják méltó helyüket kontinensünk közepén. Önök Európát választották" - fogalmazott.

Szavai szerint az Európai Unió azóta megerõsödött, és Magyarország is számtalan módon gyarapodott: új iskolák, kórházak, autópályák létesültek, és saját fejlesztésû megújuló energiaforrások épültek ki. Többségük európai uniós forrásból - jegyezte meg.

Von der Leyen kiemelte, az elmúlt évben magyar tudósok két Nobel-díjat is kaptak. Karikó Katalin felfedezései segítettek a koronavírust leküzdõ mRNS-vakcinák kifejlesztésében, és számtalan életet mentettek meg. Krausz Ferenc pedig közelebb vitt annak megértéséhez, "hogyan jön létre a minket körülvevõ anyag". Mindkét díj a magyar leleményességet dicséri - jelentette ki.

"Együtt erõsebbek vagyunk. Éljen sokig Európa!" - tette hozzá üzenetében az uniós bizottság elnöke.

Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõ közleményében kiemelte: húsz évvel ezelõtt volt a legnagyobb csatlakozási hullám, a "kontinens újraegyesítése" az Európai Unió történetében.

Húsz évvel ezelõtt "az európai család" tíz új tagállamot fogadott be, ami - szavai szerint - merész lépés volt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kontinens újraegyesítésével kapcsolatos munka még nem fejezõdött be. Az elmúlt években európaiak milliói mutattak hajlandóságot és fejezték ki reményüket, hogy csatlakozzanak az unióhoz - közölte. Hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán országainak, Törökországnak, Ukrajnának, Moldovának és Grúziának történelmi lehetõsége van arra, hogy jövõjét még erõsebben az Európai Unióhoz kösse. Az EU bõvítése olyan átalakító hatású politika, amely erõsíti a biztonságot, a jog érvényesülését és a demokráciát, miközben növeli az európaiak életszínvonalát - emelte ki.

Közölte ugyanakkor: a jövõbeli tagállamoknak meg kell erõsíteniük demokratikus intézményeiket, és tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat és az alapvetõ szabadságjogokat.

"Nemcsak egy nagyobb, hanem erõsebb unió megteremtésére törekszünk, amely képes fenntartani és kiterjeszteni közös értékeinket az egész világon" - tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetõje.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetõit tömörítõ Európai Tanács elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: 2004 a megosztott kontinens újraegyesítését jelentette.

A bõvítés következõ hulláma ismét történelmi dátum lesz, a bõvítés az európai stratégiai szuverenitásának sarokköve - mondta. Mind a tagjelölt országoknak, mind az uniós intézményeknek rengeteg munkát kell még elvégezniük, de 2030-ra mindkét oldalnak készen kell állna a bõvítésre - közölte az Európai Tanács elnöke.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt írta: húsz évvel ezelõtt Európa újra egyesült. Ezzel nemzedékek álma vált valóra. Európa az összetartozást, lehetõséget és jólétet jelent - tette hozzá az uniós parlament elnöke.