Régészeti szenzációnak számító faragott márványtör

Hasonló mûvészeti értékû és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz mûalkotás eddig még nem került elõ Magyarországon - hangzott el a sajtóbemutatón.

Vitályos Eszter kormányszóvivõ, a térség fideszes országgyûlési képviselõje a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy Visegrád több mint ezer éve a magyar és az európai történelem egyik jelentõs helyszíne, a közép-európai együttmûködés bölcsõjeként fontos szimbolikus szerepet tölt be a mai napig.

A kormányszóvivõ kiemelte: a történelmi épületegyüttes átfogó felújítása régóta váratott magára, mostanra az épületek állapota jelentõsen leromlott, a teljes körû rekonstrukció nem halasztható tovább. Az Alsóvár utolsó nagyobb rekonstrukciója több mint ötven éve történt, a fellegvár mûemléki helyreállítása és régészeti feltárása több mint tíz éve leállt, azóta a vár egy része életveszélyes és nem látogatható - tette hozzá.

Az ország harmadik legismertebb vára vonzó turisztikai célpont, de a jelenlegi állapotában szolgáltatásaival nem képes megfelelni a mai látogatói elvárásoknak - mutatott rá. Az épített örökség megõrzése a magyar állam fontos feladata, ez a feltárás pedig bizonyítja, hogy milyen rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik a Pilis-Dunakanyar - emelte ki Vitályos Eszter. Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi mûemlékegyüttes megújításáért felelõs kormánybiztos a sajtótájékoztatón felidézte, hogy három évvel ezelõtt azt vállalták, hogy 2035-re, a visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára a várat, a várhoz kapcsolódó történelmi épületeket és a környezõ területeket a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztetik és helyreállítják az egykori királyi központ kiemelkedõen fontos építészeti és kultúrtörténeti emlékeit. Fodor Gergely hozzátette, hogy az értékteremtés mellett minden fejlesztésnél kiemelt figyelmet fordítanak az értékmentésre, a múlt emlékeinek feltárására, dokumentálására és bemutatására is. Az ásatások befejezése után a Visegrádon feltárt leletanyagot teljes egészében láthatja majd a nagyközönség.

"Most a perc-emberkék dáridója tart, de építésre készen a kövünk" - idézte Ady Endrét Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyûjteményi Központ fõigazgatója, aki szerint egy múzeumból jobb emberként jövünk ki, egy magyar múzeumból pedig jobb magyarként. "1100 esztendeje vigyázunk a strázsán, védjük és gazdagítjuk Európát, 20 éve az Európai Unió hozzáadott értékeiként ugyanezt tesszük" - fogalmazott.

Eöry Dénes független polgármester arra emlékeztetett, hogy a magyarok számára fontosak és értékesek a nemzeti hagyományok, a történelem, az épített és szellemi örökség, melyet óvni és védeni kell, és kötelesség továbbadni a következõ generációnak és büszkén megmutatni a nagyvilágnak. Az élõ középkor városa - amelyben összekapcsolódik a történelem és a természet, a múlt és a jövõ - évente több mint egymillió vendéget fogad - jegyezte meg. A Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának feltárása során a fõoltár elõtt egy kripta is elõkerült, és a bedõlt kriptaboltozat téglái alól számos, fehérmárványból faragott szobortöredék is felszínre került - olvasható a sajtóközleményben. Köztük volt az a két, jórészt épségben maradt, kerubfigurával díszített szobortartó konzol, amelyeket hétfõn bemutattak. A márványoltár a 15-16. század fordulóján királyi megrendelésre kerülhetett Itáliából Visegrádra. Mûvészi megmunkálásának kiemelkedõ színvonala egyértelmûen arra utal, hogy Benedetto da Maiano (1442-1497), a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentõsebb mesterének alkotása.

A 2021-ben indult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelõen születik újjá. A fejlesztést Fodor Gergely kormánybiztos irányítja, a sokrétû munkát a Várkapitányság fogja össze. A rekonstrukciót Visegrád történetének legnagyobb szabású régészeti feltárása elõzi meg, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyûjteményi Központ Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A fejlesztési program keretében a következõ években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.