Nagy Márton tárcájának elõterjesztése szerint a mu

A Tiborcz István és Garancsi István közös érdekeltségébe tartozó Dürer Befektetési Kft. áprilisban állt elõ azzal az igénnyel, hogy emeljék meg a korábban kialkudott 100 milliárd forintos vételárat. Információink szerint a szûkös források miatt még az illusztris háttér sem volt elég az igény elfogadtatásához, a kormány ugyanis úgy döntött, hogy nem változtat az eredeti összegen.

A 24.hu írta meg a múlt héten, hogy a Market és a Fõnix Magántõkealap által jegyzett Dürer Befektetési (DB) Kft. 2022-ben a nyilvánosság kizárásával elõzetes megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-vel (MNV) arról, hogy a régi Dürer Kert helyén fejlesszen két irodaházat, ahová állami szervezetek költözhetnek majd be. Az MNV egy kormányrendelet alapján kapott felhatalmazást az állam képviseletére, miután a kabinet úgy döntött: 110 milliárd forintos keretet biztosít a projektre. A DB akkor 100 milliárdért vállalta el a rá esõ részt, az összesen közel 60 ezer négyzetméteres irodaház felépítését.

A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az MNV, a Magyar Fejlesztési Bank és még tovább 11 állami szervezet költözik majd be a Dürer Parkba. Az MNV 2023 tavasza óta hat részletben közel 80 milliárd forintot elõre ki is fizetett az épülõ ingatlanokért. Ugyanakkor a 24.hu birtokába került egy NGM-elõterjesztés, amely szerint az idén tavasszal a DB jelezte, hogy az épületek mûszaki tartalma 10 milliárddal meghaladta a megállapodásban szereplõ árat, másrészt a minisztériumok és a többi beköltözõ szervezet extra igényei további 10 milliárdos költséggel járnak.

Az NGM az igény alapján egy megértõ hangvételû elõterjesztést vitt a kormány elé. Ebben azt írták, hogy az infláció és az emelkedõ építõipari árak is közrejátszottak a beruházási költségek emelkedésében, továbbá az is növelte a kiadásokat, hogy a kormányzat csak több hónapos késéssel adta át a majdani beköltözõk listáját.

A Nagy Márton által jegyzett elõterjesztés szerint, amennyiben nem lesz többlet forrás, és az elõszerzõdésben nem módosítják a vételárat, akkor az eladó várhatóan felfüggeszti a fejlesztést, mert "fedezet biztosítása nélkül saját kockázatára teljesítene." A minisztérium azt is hozzátette, hogy a felfüggesztés esetén a vételárnövekmény mellett várhatóan "további költség és kártérítés igénye is felmerülne az eladó részérõl", ráadásul az érintett állami szervezetek továbbra is kénytelenek lennének a jelenlegi helyükön bérleti díjakat fizetni.

Úgy tudjuk, az ügyben idõközben megszületett a kormánydöntés, amelyet a korábbiakhoz hasonlóan nem hoztak nyilvánosságra. Forrásaink szerint azonban a kormány pénzhiányra hivatkozva elutasította az elõterjesztést.