Befejezõdött Enyedi Ildikó új filmje, a várhatóan

A színészek a németországi helyszínek után a dél-baranyai Ormánság fõvárosának számító Sellyén, a helyi arborétumban gyûltek össze és álltak Pálos Gergely operatõr kamerája elé.

Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testrõl és lélekrõl, valamint a Feleségem története címû film rendezõje, Enyedi Ildikó szerzõi alkotása "érzelmes utazás az idõn keresztül, némi humorral fûszerezve, amely érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között" - közölte korábban a produkció.

A stáb a május közepén induló forgatás során elõször Németországban rögzített jeleneteket, majd május végétõl Magyarországon - egyebek mellett a Pálos rendi könyvtárban, az alcsúti arborétumban, valamint a budapesti Fûvészkertben - dolgozott a produkción.

Sellyén, a helyi arborétumban lezajlott utolsó forgatási napon exkluzív betekintést engedtek a munkálatokba a sajtó számára is.

Mécs Mónika, a német-francia-magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet félmilliárd forintos támogatásával, összesen mintegy 10,5 millió euróból készülõ alkotás producere az MTI érdeklõdésére elmondta: az egyszerre analóg és digitális technológiával készülõ, fekete-fehér és színes képeket is tartalmazó film ember és növény száz évet felölelõ, "három tétova találkozását" meséli el. Emberi hõsei - éppúgy, ahogy a botanikus kertek "lakói", és mint a "fõszereplõ" gingko biloba - kívülálló, magányos, mégis kapcsolódásra vágyó lelkek.

A Testrõl és lélekrõl és A feleségem története után immár a harmadik Enyedi Ildikóval közös munkáján dolgozó producer azt mondta, sokan bíznak az - esetenként száz tagú stábbal megvalósuló - alkotás sikerében. Ezt az is mutatja, hogy rengeteg helyrõl és módon érkezett támogatás a filmhez, továbbá olyan neves produkciós cégek álltak a magyar Inforg-M&M Film mellé, mint az anyagi terhek nagyobbik részét vállaló német Pandora Film és a francia Galatée Films.

Enyedi Ildikó az utolsó jelenetek felvétele elõtt a forgatás helyszínén újságíróknak arról beszélt, hogy a 42 napos forgatás alatt rögzített képek segítségével több mint száz évet átölelõ, egy fa köré épülõ, három történetet magában foglaló filmet alkotnak a következõ hónapokban. Az elsõ történet a 19. és 20. század fordulóján, a második az 1970-es években, míg az utolsó a koronavírus világjárvány kényszerû bezárkózásokkal terhelt idõszakában játszódik.

Mint mondta, a forgatás kevert technikával zajlott, így a régebbi képeket analóg technikával - az 1900-as években játszódó jeleneteket fekete-fehérben - vették fel, s csak a 2020-as évek eseményeit rögzítették digitális kamerákkal.

Pálos Gergely operatõr azt mondta, izgalmas forgatáson vannak túl, amelynek nehézségét éppen a rendezõ elképzelésének megvalósítása adta, azaz hogy akár egy napon belül is különbözõ, így analóg és digitális eszközökkel kellett dolgozniuk. Mint mondta, a várhatóan kifejezetten erõs képi világú, német nyelven forgó film önmagunk, társas kapcsolataink és a természet, valamint az ember-természet kapcsolatok jobb megértését is szolgálhatja majd.

A produkció középpontjában - a fa mellett - minden idõsíkban egy olyan kutató áll majd, aki a növények, fák viselkedésével foglalkozik, ezért a film elkészülését egy német szakember, a növények viselkedését kutató Martin Heine német mérnök, tudós is segítette. Õ arra hívta fel a figyelmet, hogy a növények - legyenek aprók vagy óriásiak - a körülöttük zajló legkisebb jelenségekre is mûszeres megfigyeléssel igazolhatóan reagálnak, azaz ezer szállal kapcsolódnak az õket körülvevõ világhoz.

A film egyik fontos szereplõje Tony Leung Chiu-Wai, akit a magyar közönség Wong Kar-Wai filmjeibõl ismerhet. Mellett olyan, szintén nemzetközileg ismert színmûvészek is láthatók majd a vásznon, mint a Feleségem története fõszereplõje, a több kasszasikerben, egyebek mellett Dûne- és Bond-filmekben is játszó Léa Seydoux, továbbá Luna Wedler, Sylvester Groth, Rainer Bock és Martin Wuttke. A Csendes barát forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatõr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervezõ Láng Imola, a jelmeztervezõ Peri De Braganca, a VFX Supervisor pedig Klingl Béla.

A Reinhard Brundig, Nicholas Elghozi és Mécs Mónika producerek közremûködésével készülõ film utómunkálatainak jelentõs része is Magyarországon zajlik majd a következõ hónapokban, majd az alkotás várhatóan 2025 második felében kerül a mozikba.