Az Európai Bizottság elõzetes vizsgálata szerint a

Thierry Breton, a bizottságnak az EU egységes belsõ piacáért felelõs tagja elsõsorban a Meta "fizess vagy egyezz bele!" modelljét bírálta, és azt vetette a Meta szemére, hogy azáltal, hogy pénzt kér a személyes adatok védelméért, "felhasználók millióit állítja választás elé".

Hozzátette: a DMA lényege éppen az, hogy a felhasználók kezébe adja a személyes adataikkal kapcsolatos döntést, illetve hogy más vállalatok a technológiai óriásokat megilletõ azonos jogokkal mûködhessenek az adatok hozzáférésével kapcsolatban.

A vállalat új szabályozása szerint a felhasználóknak fizetniük kell, amennyiben nem akarják, hogy az adataikat összegyûjtsék. Ha továbbra is ingyenesen szeretnék használni a Metához tartozó Facebook és Instagram közösségi oldalakat, akkor azzal beleegyeznek abba, hogy adataikat e felületek használják, valamint a reklámokat sem tudják eltüntetni.

A Meta európai felhasználóinak már november óta lehetõségük van fizetés ellenében kiiktatni a hirdetéseket közösségi oldalaikról.

A Meta azt hangoztatta, hogy a modell megfelel az uniós szabályozásnak. A vállalat szóvivõje azt is leszögezte: konstruktív megbeszéléseket kívánnak folytatni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a vizsgálatot lezárják".

A Facebook anyavállalata mellett az Európai Bizottság márciusban már vizsgálatot indított az Apple és a Google ellen is, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedõ bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár a 20 százalékot is elérhetik. Folytatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintû meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

A DMA szerint az "alapvetõ platformszolgáltatásokat" nyújtó, kapuõrnek nyilvánított vállalatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, fõként saját termékeik vagy szolgáltatásaik használata felé terelik. Breton kiemelte: a szabályozás elõírja, hogy a vállalatoknak lehetõvé kell tenniük, hogy "ingyenesen tereljék" a felhasználókat alkalmazásboltjaikon kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minõsített kapuõrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.