2024.07.07
Szegedi kutatócsoport: az idegsejtek hatékonyságának romlása miatt lassul a mozgás és gondolkodás öregkorban
A Magyar Molekuláris Medicina KiválĂłsági Központ (angol rövidĂtĂ©ssel HCEMM) szegedi Neuron FiziolĂłgia Ă©s Terápia kutatĂłcsoportja szerint az idegsejtek hatĂ©konyságromlása okozza a mozgás Ă©s gondolkodás lassulását öregkorban.
A közlemény szerint még mindig nagyrészt ismeretlen, mi az idegsejt-szintû magyarázat arra, hogy idõs korban lelassul a mozgás és a gondolkodás is, miközben az emberek egyre magasabb kort érnek meg, és az idõsek aránya is magasabb a társadalomban.
Rámutattak arra, hogy az 1980-as Ă©vekben Magyarországon mĂ©g öt dolgozĂł korĂş emberre jutott egy nyugdĂjas, ma ez az arány három az egyhez, nĂ©hány Ă©vtizeden belĂĽl pedig már minden kĂ©t dolgozĂł korĂş emberre jut egy nyugdĂjas. NĂ©lkĂĽlözhetetlen tehát, hogy megĂ©rtsĂĽk az öregedĂ©s folyamatát, Ă©s Ăgy biztosĂtani tudjuk, hogy az idõsek tovább egĂ©szsĂ©gesek maradjanak, javĂtva az Ă©letminõsĂ©gĂĽket Ă©s csökkentve a társadalomra rĂłtt egĂ©szsĂ©gĂĽgyi terhet - Ărták.
A HCEMM szegedi Neuron FiziolĂłgia Ă©s Terápia kutatĂłcsoportja egy lehetsĂ©ges magyarázatot talált arra, hogy az egyes agyi idegsejteknek miĂ©rt romlik idõvel jelentõsen a teljesĂtmĂ©nye.
Az agykĂ©regben találhatĂł "gyorsan tĂĽzelõ" interneuronok az idegsejtek egy gyakori Ă©s fontos tĂpusát jelentik, amelyek a többi idegsejt mĂ»ködĂ©sĂ©t egy hálĂłzattá kapcsolják össze. Ritmikus aktivitásuk kulcsszerepet játszik az Ă©rzĂ©kelĂ©sben, az összetett mozgásban Ă©s a tanulásban is. A kutatĂłk azt figyeltĂ©k meg, hogy az öregedĂ©s folyamán az idegsejtek által lĂ©trehozott elektromos jelek lassulnak Ă©s gyengĂĽlnek, ami közvetlen kiváltĂł oka lehet az idõskori teljesĂtmĂ©nyromlásnak.
"Fontos tudni, hogy egész életünkben azokkal az idegsejtekkel dolgozik az agyunk, amelyekkel születtünk" - idézték a közleményben a felfedezés kapcsán Karri Lamsát, a kutatócsoport vezetõjét.
"Az agyunkban a legtöbb idegsejt egykorú velünk, életünk folyamán újakra már nem igazán teszünk szert, szóval csodálatos, hogy még akár nyolcvan év után is megfelelõen mûködnek. Egészséges öregedés esetén a változások aprók, de lényegesek, csökkentik az idegsejtek elektromos aktivitását" - tette hozzá.
Szegedi Viktor, a Journal of Biotechnology szaklapban megjelent cikk elsõ szerzõje úgy nyilatkozott: "megfigyeltük, hogy a sejtek által létrehozott akciós potenciál gyengül idõs korban, ez az az elektromos jel, amely végighalad az egész idegsejten, amellyel a sejt üzenetet küld a szomszédjainak. Ez a jel lassul és gyengül le idõs korban - kézenfekvõ következtetés, hogy ez a mozgásképesség és a gondolkodás romlásának egyik oka is".
A lassabb akciĂłs potenciálok az idegsejtek hálĂłzatát is lelassĂtják, ez magyarázhatja, miĂ©rt tanulnak nehezen az idõsek a fiatalokhoz kĂ©pest.
A kutatást a Szegedi Tudományegyetem és a HCEMM közötti együttmûködés tette lehetõvé: a kutatók élõ emberi idegsejtekhez juthattak olyan betegek hozzájárulásával, akiken sérülés vagy betegség miatt agymûtétet hajtottak végre.
Ilyenkor egy kevĂ©s sĂ©rtetlen idegszövet is eltávolĂtanak, amit a kutatĂłk a vizsgálat idejĂ©re Ă©letben tartanak. A minták a betegek agykĂ©rgĂ©bõl származnak, fõleg a homloklebeny terĂĽletĂ©rõl, aminek kulcsszerepe van az összetett gondolkodásban Ă©s döntĂ©shozásban.
"A mi eredmĂ©nyeink a világon az elsõk között számolnak be öregedĂ©ssel kapcsolatos változásokrĂłl az agykĂ©rgi idegsejteknek ebben a tĂpusában, ráadásul a száznál is több minta szĂ©les korcsoportot fed le, a tizenĂ©vestõl a nyolcvanas Ă©veiket taposĂł betegekig. EgyedĂĽlállĂł bepillantást nyertĂĽnk abba, mi törtĂ©nik az öregedĂ©s folyamán az emberi agyban, nem pedig laboratĂłriumi állatokban, amelyek az emberi Ă©lethez kĂ©pest huszad, harmincad annyi ideig Ă©lnek" - hangsĂşlyozta Karri Lamsa, a kutatĂłcsoport vezetõje.
Forrás: MTI