A NATO 75. évfordulóján tartott csúcstalálkozón tö

Ukrajnát óvatosan közelebb engedték a régóta vágyott tagsághoz, és megpróbálták bebiztosítani, hogy az ország Donald Trump elnökségével se járjon olyan rosszul.

A NATO 75. évfordulóján tartott washingtoni csúcstalálkozón a szövetséget érintõ történelmi kihívásokra próbáltak megoldásokat találni: arra, hogy szorosabb szövetségre lépnének Ukrajnával, miközben az észak-atlanti szövetség határainál már több mint két éve dúl az orosz-ukrán háború, a Nyugatnak választ kell adnia az egyre erõteljesebben fellépõ Kína jelentette geopolitikai kihívásokra, a katonai szövetség szempontjából döntõ amerikai elnökválasztás közeledik.

Ahogy Jens Stoltenberg leköszönõ NATO-fõtitkár mondta, a szövetséget 75 évvel ezelõtt Washingtonban egyetlen ígérettel alapították: az egyik szövetséges elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak tekintik.

A csúcstalálkozón a 32 tagország vezetõje - köztük Orbán Viktor - által kiadott zárónyilatkozatban az eddigi leghatározottabban kijelentették, hogy Ukrajna visszafordíthatatlan úton van afelé, hogy a szövetség tagjává váljon.

Ukrajna jövõje a NATO-ban van - írták.

A nyilatkozat megfogalmazása ezzel együtt arra is vonatkozik, hogy a tagok között továbbra sincs meg az Ukrajna NATO-csatlakozásához szükséges teljes egyetértés, de ahogy a The New York Times elemzõ cikke írja, a korábbi csúcstalálkozókhoz képest erõs szóhasználat ebbe az irányba mutat. A NATO vezetõi a dokumentummal határozottan jelezték, hogy Ukrajna elõtt járható út van a tagság felé, ám ahogy Stoltenberg is hangsúlyozta, Ukrajna csak az Oroszországgal szembeni háború lezárulta után csatlakozhat a szövetséghez.

Az észak-atlanti szövetség továbbra sem határozott meg pontos ütemtervet arra, hogy Ukrajna mikor válhat taggá, de kijelentették, hogy továbbra is támogatják Kijev demokratikus, gazdasági és biztonsági területeken hozott reformjait, amelyek el fognak vezetni a csatlakozáshoz.

A csúcstalálkozóra rávetette az árnyékát annak a lehetõsége, hogy Donald Trump lehet a következõ amerikai elnök: a volt államfõ számos alkalommal beszélt elismerõen Vlagyimir Putyin orosz elnökrõl, erõsen kritizálja Ukrajnát és az országnak juttatott amerikai katonai támogatást.

Trump újra és újra felhozza azt is, hogy kiléptetné a világ legerõsebb haderejét a NATO-ból, mert szerinte aránytalanul sokba kerül Amerikának a nyugati országok kollektív védelmét biztosító szövetség ahhoz képest, hogy a többi tag mennyit fizet be a közösbe.

Emiatt a washingtoni tárgyalások központi témája volt a NATO-nak és az Ukrajnának nyújtott segítség bebiztosítása a Trump-elnökség esetére. "Ukrajna meg tudja és meg is fogja állítani Putyint, különösen a teljes, kollektív támogatásunkkal" - mondta Joe Biden amerikai elnök a beszédében.

A vezetõknek sikerült megállapodniuk több konkrét lépés mellett abban is, hogy az eddigi gyakorlattal szemben ne az USA által vezetett alkalmi koalíciók, hanem maga a NATO legyen a fõ szervezõje az ukránoknak nyújtott katonai támogatásnak és kiképzéseknek.

A többi között a Trump jelentette fenyegetés miatt a tagországok az utóbbi szûk évtizedben elkezdtek tempósabban felzárkózni ahhoz a közös vállaláshoz, hogy évente a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják.

Amíg 2020-ban a 32 tagból mindössze kilenc tagállam felelt meg ennek, az idénre már 23 ország éri el ezt a célt.

A csúcstalálkozón kiemelt mozzanat volt, hogy a nyugati országoknak fel kell pörgetniük és modernizálniuk kell a hadiiparukat, ha tartani akarják a lépést elsõsorban Moszkva birodalmi ambícióival. Szokás szerint sok más kétoldalú vagy kisebb együttmûködést is megkötöttek, egyebek mellett az USA, Hollandia és Dánia bejelentette, hogy az elsõ F-16-os vadászgépek az idén nyárra már bevethetõk lesznek az ukránok számára.

A NATO vezetõi a zárónyilatkozatban elítélték Oroszország "felelõtlen és kényszerítõ" nukleáris fenyegetéseit, a nukleáris fegyverek Fehéroroszországban állomásoztatását. A szövetségesek azonban továbbra is készek fenntartani Moszkvával a kommunikációs csatornákat, hogy megakadályozzák az eszkalációt.

Ha volt elrontója a gondosan megtervezett NATO-csúcstalálkozónak, akkor Orbán Viktor volt az, írta a Guardian. A magyar miniszterelnök a komplett EU után NATO-szövetségeseit is feldühítette azzal, hogy a békemissziónak elnevezett akciója során Zelenszkij után Putyinnal és Hszivel is találkozott, mielõtt Washingtonba érkezett volna, hogy aztán Trump floridai birtoka felé vegye az irányt.

Orbán azért ment Trumphoz a brit lap információi szerint, hogy - a volt elnök újraválasztását szem elõtt tartva - az uniós országokat és Bident megkerülve a háttérben tárgyaljon egy orosz-ukrán békemegállapodásról.

Ennek megfelelõen sajtóhírek szerint Orbán a Putyinnal és Zelenszkijjel folytatott tárgyalásairól beszélt a republikánus politikusnak a Mar-a-Lago-i birtokán.

A magyar miniszterelnök a jelenlegi amerikai elnöktõl nem kért kétoldalú találkozót, csak egy kedvetlen kézfogásra futotta köztük. A találkozó elsõ napján ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan török elnököt dicsérte, mondán, õ vezeti "az egyetlen olyan országot ami sikeresen közvetített az orosz-ukrán háborúban", mivel tetõ alá tudott hozni egy megállapodást a fekete-tengeri gabonaszállítások ügyében.