Magyarország továbbra sem hajtja végre a migrációs

Bakondi György felidézte, hogy Magyarország számára 2015-ben, amikor négyszázezer illegális bevándorló gázolt át az országon, világossá vált, hogy a migránsokat pusztán rendõri erõvel nem lehet a határ térségében feltartóztatni.

Akkor szembesültünk azzal a kérdéssel, hogy vagy ezt engedjük, vagy a szuverenitás és a magyar emberek védelme érdekében mindezt megállítjuk - hangsúlyozta a fõtanácsadó. Azt a megoldást választottuk, hogy megkérdezzük a magyar embereket, akik nagy többségben azt mondták, nem kell beengedni a migránsokat - tette hozzá Bakondi György.

Kiemelte: emiatt az Európai Unió részérõl folyamatosan politikai támadásoknak vagyunk kitéve, hazánk ellen számos kötelezettségszegési eljárás zajlott ez ügyben. Miközben magyar forrásokból védelmezzük az európai emberek biztonságát a schengeni külsõ határon, az intézkedéseink miatt egyre súlyosabb és súlyosabb jogkövetkezménnyel fenyegetnek bennünket - mondta.

Úgy tûnik, az unió védelmezésének feladatát, melyet saját költségvetésbõl látunk el, nem hogy nem támogatja az EU, hanem európai szinten is példátlan súlyosságú bírságot szabott ki ránk - jegyezte meg a fõtanácsadó. Kiemelte: ez újragondolásra készteti a magyar kormányt, hogy kell-e folytatnunk az európai országok oltalmazását, védelmezését a magyar határon.

Olyan megoldást keresünk, mely a magyar emberek biztonságát nem sérti, ugyanakkor "azoknak fáj jobban, akik ennek a bírságnak a kiszabása mellett döntöttek" - fogalmazott Bakondi György.

Mint mondta, az Európai Bizottság tett egy indítványt az Európai Bíróságnak, hogy kisebb összeggel bírságolják meg Magyarországot, végül azonban ennek az összegnek a sokszorosával bírságolták meg hazánkat.

Úgy vélte, az Európai Bíróság összetételét vizsgálva furcsa összefüggéseket figyelhetünk meg a tagok múltjában. Szinte valamennyi tag a Soros-szervezetek valamilyen munkatársaként vagy tagjaként dolgozott - hangsúlyozta a fõtancsadó.

Kiemelte: Magyarország politikája, ezen belül pedig a migrációs politikája, békepolitikája, valamint a genderelméletre adott válaszai rendkívüli módon támadottak az Európai Unióban.

A migrációs paktum két év alatt hatályba fog lépni, az Európai Unió több országából azonban egyre több kritikus észrevétel érkezik az unió irányába - mondta Bakondi György.

"Nagyon bízunk abban, hogy az anomáliák a kötelezõ kvótákkal és az érkezõkkel kapcsolatos eljárási szabályokkal kapcsolatban egyre nyilvánvalóbbá válnak" - fogalmazott.

Mint mondta, számos tagállam, mivel nem látja biztonságosnak az Európai Unió intézkedéseit, tagállami szinten, nemzeti szinten hoz döntéseket, visszaállítja a schengeni belsõ határokon a határellenõrzést.

Bakondi György kiemelte többek között Olaszország Albániával kötött megállapodását, miszerint a balkáni országba szállítják a tengerrõl érkezett illegális bevándorlókat, valamint hogy lépések történnek a szervezett bûnözéshez tartozó embercsempész bandák felderítésére és felszámolására.

A nemzetállami lépések nem teljesen fedik le azt az elgondolást, amit sietve még az elõzõ ciklushoz tartozó parlamenti szavazással törvényerõre emeltek - jegyezte meg Bakondi György.