Súlyos támadásokra kell készülni a következõ évben

A tárcavezetõ mindenekelõtt a szuverenitás megõrzésének fontosságáról beszélt, rámutatva, hogy ez nem politikai ideológia kérdése, hanem élet-halál kérdése a nemzet szempontjából. "Magyarország a szuverenitáshoz történõ ragaszkodással gyakorlatilag a liberális mainstream antitézise lett" - mondta.

Hangsúlyozta, hogy a liberális mainstream a legválogatottabb módszerekkel próbál kiszorítani minden más irányzatot, minden más gondolkodásmódot, ennek érdekében - mint közölte - bevetnek politikai, jogi, gazdasági eszközöket, de legújabban már a "fizikai megsemmisítés" jelensége is elõkerült, például a Robert Fico szlovák miniszterelnökkel és Donald Trump amerikai elnökjelölttel szembeni merényletek esetében.

"Ma már gyakorlatilag nem téma, hogy az Egyesült Államok elnökválasztási versenyének legesélyesebb jelöltjének élete millimétereken múlt. Ez már nem tud a vezetõ hírek közé bekerülni. Ez is azért van, mert egy békepárti, konzervatív, a liberális mainstreammel szemben álló embert próbáltak megölni" - mondta.

"Tehát a fizikai megsemmisítés, a meggyilkolás ma már annak az eszköztárnak a részévé vált sajnos, amelyet azokkal szemben alkalmaznak, akik nem hajlandók a liberális mainstreambe belesimulni" - tette hozzá.

"Mindezen veszélyek közepette kell tehát meghatároznunk, jól bemérnünk Magyarország mozgásterét a világban (.) Mi ebben a közegben az elmúlt évben is meg tudtuk õrizni a magyar külpolitikának azt a legfontosabb alapvetését, hogy a feladatunk a magyar nemzeti érdek érvényesítése a világban, és nem a külsõ érdekek érvényesítése Magyarországon" - mondta, hozzáfûzve, hogy már önmagában csak ez is egyfajta állásfoglalást jelent a nemzetközi liberális mainstreammel szemben.

Kitért arra is, hogy a küzdelem folyamatos, ezért fontos számba venni, hogy a következõ évben milyen támadások, kihívások fogják érni hazánk szuverén külpolitikáját.

"Azt gondolom, a következõ évre arra kell felkészülni, hogy a biztonságunkat négy szempontból fogják támadni. Fogják támadni a politikai biztonságunkat, a fizikai biztonságunkat, fogják támadni továbbra is az energiabiztonságunkat, és fogják támadni a gazdasági biztonságunkat" - sorolta.

Szijjártó Péter az elsõ pont kapcsán az Európában egyedülálló magyarországi politikai stabilitást méltatta. Említette a nemzetközi média és NGO-k finanszírozásának kérdését, továbbá a Brüsszelben elindított eljárásokat, és külön kiemelte a Nemzeti Kártya újabb szabályait érõ támadásokat is.

Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy most az Európai Unióban több mint egymillió orosz állampolgár tartózkodik, ebbõl Magyarországon hétezer, ezen kontextusban kell a schengeni övezet biztonságának veszélyeztetésérõl beszélni.

"Ugye itt az igazság rohadtul nem érdekes, tehát senkit nem érdekelt, hogy pontosan hogy néz ki ez a rendszer" - sérelmezte, felidézve, hogy a Magyarországot az utóbbi idõben "elképesztõ önbizalommal kioktató" balti országok területén is húszszor több orosz állampolgár tartózkodik, mint hazánkban.

Az egyik legfõbb politikai teljesítménynek nevezte az utóbbi hónapokból a Patrióták Európáért frakció létrehozását az Európai Parlamentben, ami így "a magyar politikai biztonság minden eddiginél erõsebb védvonala lesz".

Majd a fizikai biztonságról szólva azt ecsetelte, hogy miként próbálja a Nyugat "belenyomni" hazánkat az ukrajnai háborúba. Megjegyezte: "Magyarország lett utolsó akadálya a háborús pszichózis féktelen, kontroll nélküli európai tombolásának".

Hozzátette, hogy a kormány nem enged a nyomásnak, s továbbra sem hajlandó részt venni a fegyverek szállításában, az ukrán katonák kiképzésében, mivel az eszkaláció a szomszédságban lenne igazán erõs, illetve az országban jelentõs magyar kisebbség is él.

"Tehát mi ebbõl a szemszögbõl érvelünk a béke mellett" - mondta, rámutatva, hogy ezért is váltott ki ekkora "elementáris erejû" reakciót Európában a magyar békemisszió, mert az a diplomáciai rendezés halvány esélyét villantotta fel.

Kijelentette, hogy szeptemberben és októberben rendkívüli nyomásra kell készülni a magyar békepárti politika feladása érdekében.

A miniszter az energiabiztonság kérdésében is élesen bírálta a képmutatást, az orosz energiahordozók kerülõutakon történõ vásárlását, illetve azt, hogy az energiapolitikára sokan máig ideológiai, nem fizikai kérdésként tekintenek.

Emlékeztetett az eddigi támadásokra, és arra, hogy sikerült kivételeket kiharcolni a szankciók alól, most viszont már arról van szó, hogy Ukrajna megtiltotta az orosz Lukoil kõolajtranzitját, és az EU nem képes megvédeni két tagállamát ezzel az intézkedéssel szemben.

"Egészen egyszerûen nem tudom elképzelni, hogy Brüsszel, ha akarna, ne tudna fellépni az ukránokkal szemben e kérdésben, ezért az, hogy az Európai Bizottság itt nem lép fel, és elutasította a kérésünket, azt bizonyítja, hogy Brüsszelbõl utasították az ukrán kormányt arra, hogy ilyen lépést tegyen" - közölte.

"Szégyenteljesnek és önleleplezõnek tartom mindazt, amit az Európai Bizottság tett, illetve nem tett ebben az ügyben" - vélekedett.

"Az elmúlt hetekben sokat dolgoztunk azért, hogy mindenfajta átmeneti megoldásokkal rövid-, aztán középtávon is garantálni tudjuk az ország kõolajellátásának biztonságát. Már nagyon közel vagyunk egy olyan megoldáshoz, amely hosszú távon is garanciát jelent arra, hogy a korábbi éveknek megfelelõen menjen a kõolajegyüttmûködés Oroszország és Magyarország, illetve Oroszország és Szlovákia között" - tudatta.

Illetve rámutatott, hogy az EU "jó pofát vág ahhoz", hogy az Északi Áramlat vezeték felrobbantásával egy terrortámadás keretében veszélybe sodorták a kontinens földgázellátását.

"És ha ebben a terrortámadásban egy állam is részt vett, ami inkább közelebb áll a valósághoz, (.) akkor ez egy állami terrorizmus. Egy állam által finanszírozott, állam által szervezett terrorizmus. És ezért a viszontválasznak vagy a reakciónak is ennek megfelelõnek kell lennie" - szögezte le.

Végül beszámolt a gazdasági biztonság kérdésérõl is. "Nagyon kivannak ránk, mert egészen egyszerûen mi nem titokban csináljuk, amit õk próbálnak titokban tartani, hanem mi nyíltan és õszintén kimondjuk, hogy a keleti és nyugati gazdaságok elszigetelésének kísérlete totális kudarcot vallott" - fogalmazott.

Arról beszélt, hogy a jelenlegi lengyel kormány a "legszemforgatóbb" ezen a téren, minthogy az ország olajvállalata különbözõ kerülõutakon még mindig vásárol Oroszországból, a lengyel-orosz kereskedelmi forgalom értéke tavaly hatmilliárd euró volt, több mint százmillió euró értékben vettek idén orosz mûtrágyát, miközben hatalmas összegekért adtak el gyógyszereket és kozmetikumokat.

"Nyugodtan csinálják a kedves lengyel testvéreink ezt, mert mindenki csinálja, csak akkor nem kellene mondjuk azt kritizálni, aki mindezt õszintén teszi" - szögezte le.