A korábban teljesen ismeretlen Donor Zrt.-ben a ta

A céget tavaly november végén alapították, és egy zuglói ikerház egyik felébe van bejegyezve az M3-as bevezetõje mellett. Bevételei, kiadásai, sõt a jelek szerint alkalmazottai sincsenek.

A vállalatban a cégbírósághoz leadott iratok szerint az egyedüli tulajdonos tavaly december 19-én egy 4532 milliárd forintos tõkeemelést hajtott végre, a "négybillió-ötszázharminckétmilliárd-tizenötmillió" forintos összeg a vállalat alapító okiratában betûvel kiírva is szerepel, tehát nem nyomdahibáról van szó.

A pénzt a cég egyetlen tulajdonosa ráadásul elvileg be is fizette: ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum van róla, hogy a részvényes "a pénzbeli vagyoni hozzájárulást annak a társaság részére történõ rendelkezésre bocsájtásával teljes mértékben teljesítette".

A 4532 milliárdos tulajdonosi tõke mellett a cégnek 2002 milliárd forintnyi hosszúlejáratú kötelezettsége, azaz tartozása is van. Ám az egyoldalas beszámoló szerint ez a pénz is az egyetlen részvényestõl érkezett.Magyarul minden jel arra utal, hogy van egy cég, amelyikbe a tulajdonosa tavaly év végén különbözõ formában több mint 6500 milliárd forintot pakolt bele.

A vállalkozónak ráadásul nem a Donor Zrt. az egyetlen ilyen érdekeltsége, van egy másik nagyon hasonló felépítésû cége is. A Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. eszközállománya durván 400 milliárd forinttal meg is haladja a Donorét. Ebben a vállalatban is tavaly év végén emeltek tõkét, méghozzá 5099 milliárd forinttal. Illetve kissé kevesebb, mindössze 1857 milliárd forintnyi a cég tartozása, ami azonban ugyanúgy a tulajdonos felé áll fenn.

Az iratok alapján a két vállalatban így együttesen közel 13,5 ezer milliárd forintnyi vagyont tett be egyedüli részvényesük.

Csak összehasonlításképpen, Mészáros Lõrinc vagyonát "A 100 leggazdagabb magyar" legutóbbi kiadványában ennek alig több mint 7 százalékára, 990 milliárd forintra becsülték, de a rangsorban szereplõ összes magyar milliárdos együttes vagyona is csak 9064 milliárd forint volt.

Mindkét vállalatnál elvileg a teljes pénzt brazil állampapírokba tették, ám - jegyezte meg a G7 - az értékpapírok lejáratának dátuma a cégek amúgy is nehezen hihetõ számait még gyanúsabbá teszi. Tizenkét év múlva kifutó brazil dollárkötvény ugyanis elvileg nincs. A két társaságban lévõ vagyon a dél-amerikai ország teljes adósságállományának durván 2,5 százalékára rúg, így tulajdonosuk Brazília egyik legnagyobb hitelezõje lenne.

A cégek egyetlen részvényese egy korábban ismeretlen, Máltán élõ magyar üzletember, T. János György.

A portál kereste T. János Györgyöt, kérdéseikre azonban nem érkezett válasz. Szintén megkeresték a céges iratokat ellenjegyzõ ügyvédet, aki mindössze annyit írt, hogy az ügyvédi titoktartás miatt nem válaszolhat.