Nagymértékben rontotta az idei és a jövõ évi GDP-n

A jegybank három hónappal ezelõtt még 2-3 százalékos bõvülést várt, a kormány az év elején még 4 százalékot jósolt, tavasszal 2,5 százalékot, júliusban nagyjából 2 százalékot (Nagy Márton jóslata szerint 2,2-2,3 is lehet, Varga Mihály július végén már az 1,8 százalékot is lehetségesnek látta). Ami tény: az elsõ két negyedévben egy 1,7, majd 1,3 százalékos növekedés jött össze, és a második negyedévben az elsõhöz képest még zsugorodott is a magyar gazdaság.

A Portfolió megjegyzi: az elmúlt néhány hónapban jelentõsen romlottak a növekedési kilátások, így a legtöbb szakértõ visszavágta a GDP-növekedési elõrejelzését, nem meglepõ tehát, hogy az MNB is lépett. Ezzel az új, 1-1,8 százalékos elõrejelzéssel azonban a pesszimistábbakhoz csatlakozott a nemzeti bank - összhangban azzal, amirõl Matolcsy egy szeptember eleji közgazdász konferencián beszélt, miszerint teljes úttévesztésben van a magyar gazdaságpolitika.

Az MNB már 2025-re is legfeljebb 3,7 százalékos növekedést vár, miközben a korábbi elõrejelzésükben a kormányhoz hasonlóan 4 százalék fölötti, akár 4,5 százalékot is elérõ GDP-bõvülést jósoltak (ezt a növekedést most 2026-ra tartják elérhetõnek).

Az inflációs prognózis érdemben nem változott, idén szinte biztosan 4 százalék alatt maradt a fogyasztói árszint emelkedése, és az MNB arra számít, hogy 2025-2026-ban sem mozdul ki az infláció a jegybanki célt megtestesítõ 2-4 százalékos sávból.