Az Orbán-kormány 1000 milliárdos tartozást halmozo

A magyar kormányt szemlátomást egyáltalán nem zavarja, hogy egyre kiszolgáltatottabbá teszi az országot Kína felé - írja a 444. Az évrõl évre egyre erõsödõ kínai jelenlétet az Orbán-kormány egyre erõsíti. Ennek elsõ látványos momentuma a Budapest-Belgrád vasútvonal közös magyar-kínai projekt volt. Majd a diverzifikáció jegyében nyitottak a kínai befektetõk felé a jüanban denominált állampapír-eladás formájában, aztán jött a Fudan Egyetem ötlete, majd a kínai - elsõsorban akkumulátoripari - befektetések, amiket végül a Budapest utcáin grasszáló kínai rendõrökkel és egy nagy összegû kínai hitellel fejelt meg a kormány.

A kínai elnök, Hszi-Csin Ping májusi magyarországi látogatásakor a két ország vezetõje 18 közös beruházásról szóló megegyezést írt alá a stratégiai partnerség jegyében. A megegyezés a következõ projekteket érinti:

kiterjesztik a magyar-kínai együttmûködést a nukleáris ipar teljes spektrumára;

megkezdik a Budapestet elkerülõ vasúti gyûrû építésének elõkészítését, amit korábban V0-körgyûrû néven emlegettek;

elkezdik elõkészíteni a Budapest belvárosát a ferihegyi reptérrel összekötõ gyorsvasút projektjét;

közösen fejlesztjük az elektromos autók töltõhálózatát;

megkezdik Európa "legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító" határátkelõhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között;

megvizsgálják annak lehetõségét is a szerbek bevonásával, hogy kõolaj-vezeték létesüljön Magyarország és Szerbia között.

Egytõl egyig rendkívül költséges beruházásokról van szó, melyekhez a forrást feltételezhetõen - a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz hasonló módon - nagyrészt kínai hitelbõl teremtené elõ a kormány.

Az elmúlt három évben jelentõs tartozást halmoztunk fel Kína felé. A 444 az ÁKK (Államadósság Kezelõ Központ Zrt.) devizahitel-állományt részletezõ adatai szerint azt írja, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank felé az idei második negyedév végén 71,79 milliárd forintos tartozása volt a magyar államnak, ezt 2022 utolsó negyedévében hívtuk le elõször, fél évvel korábban, 2022 második negyedévében már a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére is érkezett hitelrész, mostanra erre a projektre már 341,6 milliárd forintot hívtunk le. (A 750 milliárd forintos beruházást 85 százalékban hitelbõl, 15 százalékban pedig önrészbõl valósítjuk meg.) Mint ismert, ezen túl a kormány idén tavasszal teljes titokban 1 milliárd eurónyi hitelt kért Kínától, ami a második negyedév végén 395,15 milliárd forinttal szerepel az ÁKK kimutatásában.

Ez mindösszesen 808 milliárd forintot tesz ki, ami a teljes magyar devizahitel-állománynak már a negyede.

Ha ez nem lenne elég, a magyar államnak jelenleg még 3 milliárd jüan értékû devizakötvényt kell idén és jövõre visszafizetnie kínai befektetõknek, ez jelenlegi árfolyamon mintegy 150 milliárd forintnak felel meg.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország devizatartalékai nagyon magasak, a több mint 47 milliárd euró, ami jelenleg kellõ biztonságot nyújt hazánknak.

Vagyis Kína felé a teljes kitettségünk ma már az ezermilliárd forintot súrolja.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséhez kínai-magyar vegyesvállalat jött létre. A lap példaként afrikai és montenegrói vegyes vállalatok mûködését említi, amik gyakorlatilag trójai falóként mûködnek, mivel az államháztartáson kívül, rejtve lehet általuk tartani az újabb hiteleket. Ezáltal gyakorlatilag olyan adósságspirálba kerül az ország, amelybõl igen nehéz lesz kilábalni.