Az emberiség számára kockázatos SARS-szerû vírusok

A Pécsi Tudományegyetem hétfõi közleménye szerint a pécsi virológusok egy nemzetközi összefogás keretében értek el hatalmas eredményt a világjárványt okozó koronavírus eredetkutatásában.

A szakemberek az elmúlt tíz évben számos expedíción vettek részt a világ több pontján, hogy megértsék, honnan erednek, miként mûködnek és hogyan elõzhetõk meg a különféle vírusjárványok.

A Molecular Ecology címû folyóiratban publikált kutatásuk fókuszában Vietnám és a sarbecovírusok, tehát a járványokat okozó SARS-szerû koronavírusok álltak. Ebbe a csoportba tartozik az elmúlt években sokat emlegetett SARS-CoV-1 és a COVID-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 is.A pécsi virológusok legutóbbi kutatási eredménye azt a széles körben elfogadott tudományos álláspontot támasztja alá, hogy a SARS-CoV-2 is a természetbõl ered - írták a közleményben, amely szerint a tanulmány ennél mélyebb összefüggésekre is rávilágít, ugyanis a SARS-vírusok kialakulásának egy, ez idáig nem ismert folyamatát tárta fel.

Vietnám földrajzi elhelyezkedés szempontjából rendkívül érdekes, hiszen az északi és déli régió más-más éghajlati viszonyokkal, ezáltal más ökológiai tulajdonságokkal bír.

A szakemberek az ország több pontján végeztek mintagyûjtést, és összesen 38 újonnan felfedezett SARS-szerû vírust azonosítottak. Az új vírusok között akadtak olyanok, amelyek a SARS-CoV-1 vagy a SARS-CoV-2 evolúciós õseiként értelmezhetõek, de különös módon a kettõ keverékeit is kimutatták.

A legkiemelkedõbb eredmény azonban meglepõ módon nem az új vírusok leírásában jelentkezett. Az ország ökológiai és éghajlati szempontból eltérõ északi és déli régiója ugyanis a vírusok evolúciója és kialakulása szempontjából nagyon eltérõ "mûhelynek" bizonyultak - olvasható a közleményben.

"A kutatás eredményei alapján úgy fest, hogy az emberiség számára kockázatos SARS-szerû vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthetõ"- írták. A kutatók ennek hátterében számos olyan paramétert sejtenek, amelyek a gazdaállatok, a vadállatok életciklusát befolyásolják, ilyen például a téli hibernáció vagy eltérõ fajösszetétel, életvitel.

A közlemény szerint a kutatási eredmények nemcsak tudományos szempontból kiemelkedõek, hanem hosszú távon a társadalmat is szolgálják, mivel hozzájárulnak a jövõbeli járványok megelõzéséhez és hatékony kezeléséhez.

"Ha tudjuk, honnan származnak ezek a vírusok, jobban felkészülhetünk a potenciális járványokra és csökkenthetjük azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az emberi megbetegedések kialakulásához. Ilyenek például a biodiverzitás megõrzése, valamint a vadállatok kereskedelmének és fogyasztásának korlátozása olyan területeken, ahol ezek a vírusok elõfordulhatnak" - olvasható a közleményben.